Ugrás a tartalomhoz

Bélmegyer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélmegyer
A Wenckheim-kastély
A Wenckheim-kastély
Bélmegyer címere
Bélmegyer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékési
Jogállásközség
PolgármesterPerecz Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5643
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség786 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 11′46.866667°N 21.183333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 11′46.866667°N 21.183333°E
Bélmegyer (Békés vármegye)
Bélmegyer
Bélmegyer
Pozíció Békés vármegye térképén
Bélmegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélmegyer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bélmegyer község a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Békési járásban. A település határában lévő Gereblyés-pusztán juhászkodott 1920–24 között Sinka István költő.

Fekvése

[szerkesztés]

Békés vármegye középső részén, Békéscsabától légvonalban 20, közúton körülbelül 25 kilométerre található. A szomszédos települések: északkelet felől Vésztő, dél-délkelet felől Tarhos, dél-délnyugat felől Békés, nyugaton Mezőberény, északnyugaton pedig Körösladány.

Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík északi peremén, a Kis-Sárrét déli szomszédságában terül el.[3]

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen kelet-nyugati irányban végighúzódik a 4237-es út, ezen közelíthető meg Mezőberény, illetve a 47-es főút és Vésztő felől is. Békéssel egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze. Közigazgatási területén észak-déli irányban áthalad a Szeghalom-Gyula közti 4234-es út is, de a lakott területeit nemigen érinti.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 12 kilométerre lévő Vésztő vasútállomás, amit a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala, illetve a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonala is érint.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Varju Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Dán Márton (független)[5]
  • 1998–2002: Dán Márton (független)[6]
  • 2002–2006: Dán Márton (független)[7]
  • 2006–2010: Dán Márton (független)[8]
  • 2010–2014: Dán Márton (független)[9]
  • 2014–2019: Kovács János László (független)[10]
  • 2019–2024: Perecz Sándor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Perecz Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A települési önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

Története

[szerkesztés]

E táj igen régi idő óta lakott hely, mely a Megyer törzsbeliek települése volt.

Bélmegyer nevét írásos emlékek 1346-ban említették Meger néven, ekkor tűnt fel először Megyeri nemes nevében, akit Nadányon (Körösladány) megsebesítettek.

A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település „Bél” előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, míg a „megyer” utótag a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére utal.

Népesség

[szerkesztés]
  • 1983: 1583 fő
  • 1990: 1354 fő
  • 2001: 1163 fő
  • 2010: 1035 fő[12]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1011
1000
901
866
805
805
786
2013201420192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 15%-a római katolikus, kb. 31,5%-a református, kb. 1%-a evangélikus, kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású, míg kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 51,5%.[12]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,4%, református 25,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 39,9% (23,2% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben vallásuk szerint 20,4% volt református, 4,7% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 39,6% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[15]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Gyulai Esperesi Kerületében lévő Békési plébániához tartozik, mint filia. 1949-ben szervezték lelkészséggé. Római katolikus templomának titulusa: Szentolvasó Királynője.

Református egyház

[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista egyház

[szerkesztés]

A Békési Baptista Gyülekezet imaházat tart fenn a településen.

Természeti értékek

[szerkesztés]
  • A település határában 641,7 ha természetvédelmi terület (amely a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozik) található, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban már ritkaságszámba menő. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. A csapadékosabb időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek, az erdőben pedig egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra pedig a szürke gémek járnak táplálkozni.[16]
  • Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet „Öreg hölgy”-ként is emlegetnek.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Wenckheim-vadászkastély: Bélmegyer településtől 5,5 km-re található. Megközelítése szilárd útburkolaton lehetséges (néhol kátyúkkal). A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak. A II. világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Wenckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242 m² alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.[17]
  • Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült, romantikus-eklektikus stílusban. Nem keverendő össze a Fáspusztán található Wenckheim-kastéllyal. Földszintes, ízléses tömegelosztású épület, emeletes kilátó toronnyal. Az akkori Csongrád vármegyei illetőségű, azon belül is horgosi Kárász család építtette, hogy a vadászat idején megszállhasson itt. Bélmegyer ugyanis nem volt a Kárász család otthona, csupán vadászni jártak ide. Azóta Horgos már déli szomszédunkhoz tartozik. Az épület jelenleg műemléki védettség alatt áll, de látogatható. A lap alján található linkek segítségével bővebb információhoz lehet jutni.
  • Fási Vadászház (Fáspuszta)
  • Fási erdőspuszta (Fáspuszta)
  • Vadasi vadászház
  • Petőfi Emlékmű (Mezőberényi közúti híd)
  • Református templom: 1950-ben épült.
  • Református harangláb: 1925-ben készült.
  • Római katolikus (Szentolvasó királynője-) templom (belterület): 1996-ban épült. Tornya a homlokzat előtt áll.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  10. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. ↑ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=19390[halott link]
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Bélmegyer Helységnévtár
  15. ↑ Bélmegyer Helységnévtár
  16. ↑ Látnivalók Békés megyében
  17. ↑ http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bélmegyer&oldid=27487706”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy