Ugrás a tartalomhoz

Belluno

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belluno
Belluno látképe
Belluno látképe
Belluno címere
Belluno címere
Belluno zászlaja
Belluno zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióVeneto
MegyeBelluno (BL)
VédőszentTours-i Szent Márton
Irányítószám32100; 32024
Körzethívószám0437
Forgalmi rendszámBL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség35 529 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség241,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület147,18 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 27″, k. h. 12° 12′ 56″46.140831°N 12.215561°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 27″, k. h. 12° 12′ 56″46.140831°N 12.215561°E
Elhelyezkedése Belluno térképén
Elhelyezkedése Belluno térképén
Belluno weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belluno témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Belluno kisváros Észak-Olaszország Veneto régiójában. A közel 36 000 lakosú település Belluno megye székhelye és egyúttal a Keleti Dolomitok történelmi régió legfontosabb városa. Számos jelentős XV-XVI. századi műemlékkel, valamint az északról a Dolomitok, délről pedig a velencei síkság által meghatározott panorámával büszkélkedhet.[2]

Fekvése

[szerkesztés]
Belluno látképe a Piave folyóval

Velencétől északra, mintegy 100 km-re található, a Keleti-Alpok Dolomitok nevű vonulatának déli oldalán, az Ardo nevű hegyi patak és a Piave folyó találkozásánál, a Parco Nazionale delle Dolomiti Bellunesi(wd) területétől délre, nagyjából félúton Cortina d’Ampezzo és Treviso között.

Földrajza

[szerkesztés]

Az ősi város fölött emelkedő Dolomitok szikla sarkantyúja, Serva és Talvena. Tovább délre a Nevegal, és a Castionese területen, jól ismert a síközpont. Belluno éves középhőmérséklete 9 °C, az átlagos éves csapadékmennyiség 1370 mm.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A város neve a kelta Belo-Dunum szóból származik, ami „pompás domb”-ot jelent.

Története

[szerkesztés]
Sebastiano Ricci képe a bellunoi múzeumban

Belluno első lakosai a venétek voltak, erős kelta kisebbséggel kiegészülve, azonban a rómaiaknak északra, az Alpok felé való vándorlása folytán a kelta lakosság vagy kivándorolt, vagy felszívódott. A megmaradt lakosság kétszer is szövetséget kötött Rómával: egyszer a gallok ellen, egyszer a második pun háborúban Hannibál ellen.

Bellunot i. e. 220-200 körül alapították római befolyás alatt jó stratégiai helyzete és gazdag vas- és rézlelőhelyei miatt. Kezdetben Róma katonai és kereskedelmi hatása érvényesült. A várost Julius Cézár idején egy papria nevű római törzs lakta, annak a 35 törzsnek egyike, akik római állampolgársággal rendelkeztek. Valamikor Julius Caesar halála után, Augustus felemelkedésekor Bellunum római municipiummá vált. A várost quattorviri JURI dicendo által quattorviri aedilicia potestate, valamint a Vének Tanácsa irányította. Augustus alatt részévé vált Regio X Venetia és Histria is.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a város a lombardok (6. század), valamint a Karolingok (8. század) uralma alatt állt; a British Museum-ban látható híres Bellunói kincs innen, és ebből az időszakból származik.

A 9. században grófi és püspöki birtok volt, később pedig a Visconti, Da Carrara, Scaligeri és Ezzelino család birtokában volt, majd 1404 körül a Velencei Köztársaság része lett. A város ettől kezdve fontos központja lett a fűrészáru szállításnak a Piave folyón. Velencéhez tartozott egészen 1797-ig, majd a köztársaság bukása után Belluno az osztrákok birtokában volt, 1866-ban aztán az Olasz Királysághoz csatolták.

1873. június 29-én súlyos földrengés pusztított a városban.[3]

A várost 1999-ben az év alpesi városának választották[forrás?], és az elmúlt tíz év során[mikor?] többször is első lett a legjobb ökoszisztémájú olasz székhelyek közt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Duomo (katedrális, 16. század), a 18. századi harangtornyot Filippo Juvarra tervezte. A templom tervét a velencei építésznek Tullio Lombardo Palazzo dei Rettori-nak tulajdonítják(1491).
  • Püspöki palota, épült 1190-ben.
  • Szökőkút a Piazza del Duomo-n.
  • San Pietro (1326), barokk templom - eredetileg gótikus stílusban épült. Az épületben található festmények közül öt Andrea Schiavone, három pedig Sebastiano Ricci munkája.
  • Palazzo del Capitano.
  • San Rocco - 16. századi templom.
  • Santo Stefano templom - benne számos 15. századi festmény helyi mesterek munkája és egy Tiziano műhelyében készült: Napkeleti bölcsek imádása című festmény is.
  • San Biagio - román stílusú templom.
  • A Porta Dojona kapu ősi fala.
  • Santa Maria dei Battuti 16. századi templom.

Nevezetes lakói

[szerkesztés]
  • Sebastiano Ricci (1659–1734) - festő
  • Andrea Brustolon (1662–1732) - szobrász
  • Marco Ricci (1676–1730) - festő
  • XVI. Gergely pápa (1765–1846)
  • Ippolito Caffi (1809–1866) - festő
  • Luigi Luca Cavalli Sforza (b. 1922), genetikus, az emberi genom projekt úttörője.
  • Dino Buzzati (1906–1972) - író és újságíró, Bellunóban született.
  • I. János Pál pápa (1912–1978)
  • Marco Paolini (b. 1956) - színpadi színész
  • Bernardino Vitulini - olasz festő. Serravalle-ban született és Bellunóban élt. Ő festette az Ampezzo és Cadore templomok freskóit (1350).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. Velence és Veneto tartomány. Touring Club Italiano - Merhavia Könyvkiadó (2002). ISBN 9639172553. Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 15. 
  3. (1874) „Földtani Közlöny4 (2-3). (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Belluno című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Hetedhétország hu [1]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy