Ugrás a tartalomhoz

Bombázó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bombázó földi célok támadására tervezett katonai repülőgép.

Fő típusok

[szerkesztés]

Korábban léteztek más speciális bombázó-típusok, mint a zuhanóbombázó vagy a torpedóbombázó.

B-52 stratégiai bombázó bombavetés közben

A stratégiai bombázók néha fel vannak szerelve védekező fegyverzettel, de ezek a gépek nem légiharcra születtek. Más harci gépekhez képest nagyok, nehezen manőverezhetők és nem túl gyorsak, ezért vadászkíséretet igényelnek, ha ellenséges gépekre lehet számítani, mivel önerejükből nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megvédeni magukat, különösen a második világháború óta. A csatarepülők és vadászbombázók kisebbek, gyorsabbak és mozgékonyabbak, de nem olyan mozgékonyak, mint a vadászrepülőgépek, különösen ha földi célok támadására fegyverzik fel őket, amikor is a nagyobb súlyból adódó kisebb mozgékonysághoz még a légiharcra kevésbé alkalmas fegyverzet is hozzáadódik. Emellett légiharcban észrevenni is könnyebb őket, mivel a vadászgépeket (amelyeket nagy magasságban történő légiharcra alakítottak ki) világoskék vagy világosszürke rejtőszínekre festik, a földi célokat támadó gépeket viszont inkább a növényzet színeire (terepszínűre).

A lopakodó technológia jelenti a bombázók egyik lehetséges fejlődési irányát. Az első lopakodó repülőgép az F–117 Nighthawk vadászbombázó volt. A világ legdrágább repülőgépe szintén egy lopakodó bombázó, a B–2 Spirit. Darabja 2 milliárd dollárba kerül.

A nyugati országok közül csak az Egyesült Államok tart hadrendben stratégiai bombázókat. Egy stratégiai bombázóflotta kifejlesztése és fenntartása anyagilag rendkívül megterhelő feladat. Az interkontinentális ballisztikus rakéták megjelenésével az atomfegyverek célba juttatása biztosabb és egyszerűbb lett, hagyományos bombázásra pedig a kisebb csatarepülők és vadászbombázók is alkalmasak – ezek a gépek egyébként több bombaterhet bírnak el, mint második világháborús társaik (leszámítva a B-29 Superfortress bombázót), és jóval pontosabban tudják rakományukat célba juttatni.

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy