Ugrás a tartalomhoz

Budai Arborétum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budai Arborétum
A Budai Arborétum Felső Kertje
A Budai Arborétum Felső Kertje
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest
Általános adatok
Alapítás ideje1893
FenntartóMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
TípusaArborétum
Terület7,5 hektár km²
Fajok száma2500

A Budai Arborétum Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy déli lábánál, a Villányi út, a Szüret utca, és a Somlói út között elhelyezkedő, ingyenesen látogatható arborétum. Az ország egyik leggazdagabb arborétumának területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.[1] Az Alsó Kert a Villányi út és a Ménesi út között, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium mellett található, a Felső Kert a Ménesi út és a Somlói út között terül el. Az arborétumban található az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, mely sokszori intézményi átszervezések után jelenleg éppen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusaként működik.

Története

[szerkesztés]

Az arborétum területén korábban szőlők voltak, amiknek a nagy részét az 1800-as évek végén a filoxéravész elpusztította. 1860. június 2-tól a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet kezdte meg működését a Felső Kertben, melynek igazgatója Entz Ferenc volt. Az intézmény 1881-ben állami tulajdonba került, neve Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet lett, s az évek során területeit tovább növelte, első ízben mintegy 4 kataszteri holddal. Az arborétum kialakítása Räde Károly főkertész irányítása alatt történt két ütemben, 1893 őszén és 1894 tavaszán.[2] Räde volt az üvegházak tervezője is, az építési munkák minden mozzanatát felügyelte. A háromhektáros, tájképi jellegűre alakított területen ezerféle fa és cserje, valamint 90 évelő növényfaj kapott otthont. A növényeket oktatási szempontból, rendszertani besorolásuk szerint csoportosítva telepítették. Az 1920-as évek végén újabb háromnegyed hektárral bővült az arborétum területe. Az új rész terveit a kor neves építésze és kerttervezője, Rerrich Béla készítette, a kivitelezést Magyar Gyula, a tanintézet dendrológus oktatója irányította. A kert növényvilága is gazdagodott: ekkoriban 1370 fa- és cserjefaj, változat, fajta volt található az arborétumban. Viszont a hely mikroklímája nem volt megfelelő, különösen a kényesebb fenyők és lomblevelű örökzöldek számára, így az 1950-es évekre a gyűjteményben már alig 800 taxon volt megtalálható.

A második világháborúban Budapest ostromakor harctérré vált a területe, amit a kert élővilága is megsínylett. 1949-ben kezdődtek el a háború utáni helyreállítási munkák az arborétumban Nádasi Mihály irányításával. Pótolták, illetve fokozatosan újakkal cserélték le az elpusztult vagy túl idős, sérült növényeket, közben új fajokkal is gazdagodott a kert. 1963-ban új öntözőberendezés épült, amely lehetővé tette igényesebb növények betelepítését is. Újjáépült és bővült a sziklakert, ezzel az évelő dísznövények száma is gyarapodott. A felső területrész 1969-ben átmenetileg körülbelül fél hektárral csökkent, a Központi Kollégium és sportlétesítmények megépítése miatt. Az építkezés befejeztével a felvonulási területet újra dendrológiai gyűjteménnyé alakították.

Az Alsó Kertet - ami eredetileg a tanintézet kertészeti telepe volt üvegházakkal és szabadföldi haszonnövények ültetvényeivel - csak a második világháborút követően, az 1950-es évektől Ormos Imre tervei alapján kezdték arborétummá alakítani. Az arborétum vezetését 1974-ben Schmidt Gábor vette át, 1975-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították (20/6/TT/75). Ezután a kert 1,5 hektárral, fásszárú növényanyaga 2011-ig mintegy 800 taxonnal, majd egy európai uniós pályázatnak köszönhetően további 300 taxonnal bővült. A Felső Kertben a 100 éves fennállás évfordulóján 100 nárcisz- és 100 tulipánfajtát magába foglaló hagymásgyűjtemény létesült. 1994-ben megépült a trópusi-szubtrópusi gyűjteménynek helyet adó alsó üvegház, 1997-ben kialakításra került a kerti tó. Az alsó kert létesítése - korrigálva az eddigi telepítési rendszer hátrányát - már a növények igényeinek figyelembevételével történt úgy, hogy a hasonló fajok, fajták a lehető legközelebb legyenek egymáshoz. Ezáltal tematikus gyűjtemények jöttek létre: így keletkezett például a mediterrán gyűjtemény, az árnyékkedvelő növények, a virágos díszfák, a lombszíneződéssel díszítő fajok, fajták gyűjteménye. Az arborétumban jelenleg közel 1960 féle díszfa, díszcserje, 240 fajta hagymagumós virág és 300 féle egyéb évelő dísznövény található.[3]

Galéria

[szerkesztés]
Lásd még: Budapest védett természeti értékei (kategórialap)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Budai Arborétum. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
  2. A Budai Arborétum – „Zöld sziget a rohanó város szívében”. Újbuda, 2017. november 17. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
  3. Virágba borult a Budai Arborétum. Turista Magazin, 2019. április 21. (Hozzáférés: 2022. november 13.)

Források

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Arborétum témájú médiaállományokat.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy