Ugrás a tartalomhoz

Csuvasok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csuvasok
чăвашсем
Teljes lélekszám
kb. 2 millió
Lélekszám régiónként
Régió
 Oroszország1 637 094[1]
 Kazahsztán22 000[2]
 Ukrajna10 000[3]
 Üzbegisztán10 000[4]
 Türkmenisztán2200[5]
 Fehéroroszország2200[6]
 Moldova1200[7]
 Lettország534[8]
Nyelvek
csuvas
Vallások
keleti ortodox
Rokon népcsoportok
tatárok,volgai bolgárok
A Wikimédia Commons tartalmaz Csuvasok
чăвашсем
témájú médiaállományokat.
Csuvas diaszpóra az oroszországi Volgai Körzetben

A csuvasok (csuvas nyelven: чăвашсем, oroszul: чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek. Legtöbbjük az Ural-hegységtől nyugatra található Csuvas Köztársaságban él, de a volt Szovjetunió területén szinte mindenhol megtalálhatók kisebb-nagyobb csuvas közösségek.

Származásuk

[szerkesztés]

A csuvas név eredete

[szerkesztés]

A csuvasok elnevezésének eredetére nincsen teljes mértékben elfogadott magyarázat, de két elmélet is próbálja magyarázni.

Az egyik elmélet szerint a csuvas név a török nyelvek csuvasos (ogur) ágábából származó suvar szó megfelelője a többi török nyelvben. A suvar szó a csuvasok elődjének számító népcsoport neve volt régen. A suvar szó összevethető a középgörögből szavírként olvasott szabir nép nevével is, amelyről az a korabeli információ maradt fenn, hogy a magyar törzseket nevezték korábban szabirnak.

Jăvaš

[szerkesztés]

A másik elmélet szerint az elnevezés a török nyelvben használt jăvaš szóból származik, amelynek jelentése "békés, barátságos", ellentétben a şarmăs szóval, amelynek jelentése "harcias" és a cseremiszek nevét adta.

Őseik

[szerkesztés]

A csuvasok származásával kapcsolatban sincs teljes mértékben elfogadott magyarázat. Az egyik elmélet szerint a volgai bolgárok szuár és szabir törzsei, illetve a helyben élő mari (külső elnevezésük a cseremisz) törzsek összeolvadásából származnak. A másik elmélet alapján a csuvasok a Volga-vidék őslakosainak leszármazottai, akik magukba olvasztották a szkítákat, a volgai bolgárokat és marikat.

Alcsoportjaik

[szerkesztés]

A csuvasok magukat két nagy csoportra osztják fel: Virjal vagy Turi ('вирьял", "тури", jelentése "felső") és Anatri ("анатри", jelentése "alsó"). Az utóbbi csoportnak saját alcsoportjai vannak: Anat jenci ("анат енчи", "alsó-közép") és Hirti ("хирти", "sztyeppe").

A csuvasok száma Oroszország közigazgatási egységein belül:

Régió A csuvasok száma 2002-ben A csuvasok száma 2010-ben A csuvasok aránya 2010-ben
Csuvasföld 889 268 814 750 67,7%
Tatárföld 126 532 116 252 3,1%
Baskírföld 117 317 107 450 2,6%
Uljanovszki terület 111 316 94 970 7,4%
Szamarai terület 101 358 84 105 2,7%
Moszkva 16 011 14 313 0,1%
Hanti- és Manysiföld 15 261 13 596 0,9%
Orenburgi terület 17 211 12 492 0,6%
Moszkvai terület 12 530 12 466 0,2%
Szaratovi terület 15 956 12 261 0,5%
Krasznojarszki határterület 16 859 11 036 0,4%
Nyizsnyij Novgorod-i terület 11 364 9 765 0,3%
Kemerovói terület 15 480 9 301 0,3%
Tyumenyi terület 11 214 8 623 0,6%

Történetük

[szerkesztés]
A térkép jelzi a bolgár-törökök elhelyezkedését 650 környékén.

A csuvasok őseinek számító türk népcsoport feltehetően Szibériában élt a Tien-san és az Altaj közötti medencében a Kr. előtti 3. évezredtől.[9] A Kr. u. 1. században nyugatra kezdtek vándorolni, a mai Kazahsztán területén keresztül, majd a 2.-3. században elérték a Kaukázus északi részét, ahol számos államot hoztak létre és e térségben kerültek kapcsolatba különféle iráni néppel. A csuvasok őseinek egyik államát Ó-Bulgáriának hívták, amely elképzelhető, hogy azonos Nagy-Bulgáriával, a másik a Suvar Hercegség volt.

A 7. század második felében a kazárok támadásainak következtében Ó-Bulgária felbomlott, lakosainak egy része észak felé, a Volga-Káma térségébe menekült. A Suvar Hercegség is elvesztette önállóságát és a Kazár Birodalom vazallusa lett, majd a kazárok oldalán harcoltak a 732-737 között vívott kazár-arab háborúkban.

Kultúra

[szerkesztés]

Csuvas nyelv

[szerkesztés]

A csuvasok a csuvas nyelvet beszélik, amely a török nyelvek csuvasos (ogur) ágának egyetlen képviselője, amelyik még nem halt ki.

Vallás

[szerkesztés]

A csuvasok többsége a keleti ortodox egyházhoz tartozik, bár népszokásaikban megőriztek egyes elemeket a kereszténység felvétele előtti időkből.

Híres csuvasok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Andreas Kappeler: Die Tschuwaschen – Ein Volk im Schatten der Geschichte, Böhlau Köln, 2016, ISBN 978-3412505646, (272 oldal), (németül)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy