DC Comics
| DC Comics | |
 | |
| Típus | leányvállat |
| Jogelőd | National Periodical Publications, Inc. |
| Alapítva | 1934 |
| Névadó | Detective Comics |
| Székhely | New York |
| Vezetők | Diane Nelson |
| Alapító | Malcolm Wheeler-Nicholson |
| Iparág | Képregény |
| Tulajdonos | |
| Forma | corporation |
| Anyavállalata | DC Entertainment |
| Leányvállalatai | |
| A DC Comics weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz DC Comics témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A DC Comics (eredetileg: National Periodical Publications vagy National Periodicals) egyike az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb képregénykiadóinak. A DC hozott létre olyan híres karaktereket, mint például Superman, Batman és Wonder Woman, Flash, Zöld Lámpás, Aquaman, Zöld Íjász és csapattagjaik az Igazságligából. A DC Comics évtizedekig volt a Marvel Comics-szal együtt a két legnagyobb képregénykiadó.
Története
[szerkesztés]Kezdetek
[szerkesztés]Malcolm Wheeler-Nicholson őrnagy alapította meg a National Allied Publications vállalatot 1934 őszén. 1935. január 11-én jelent meg első képregényük, a New Fun: The Big Comic Magazine #1.[1][2] Következő címük a New Comics #1 volt, mely 1935 decemberében jelent meg az újságosoknál.[3] Eme cím fejlődött át Adventure Comics-ba, mely az egyik leghosszabb ideje futó képregény sorozattá nőtte ki magát. 2009-ben a kiadó felélesztette a sorozatot az eredeti számozásával.[4]
Nicholson harmadik sorozata a Detective Comics volt, mely 1937 márciusában jelent meg. A képregényt Harry Donenfeld együttműködésével alkották meg, aki már az előtt is foglalkozott képregények kiadásával. Így létrejött a Detective Comics, Inc, melyet Nicholson és Jack S. Liebowitz, Harry könyvelője alapított. A képregény a városi bűnözést vette alapul, mely igen újszerű volt, hiszen előtte a képregények inkább a könnyebb szórakozást nyújtották, mintsem valami komolyabbat. Nicholson egy évig maradt a cégnél, majd pénzforgalmi problémák miatt távoznia kellett. Harry és Jack növelni akarták az új vállalatukat, így elindították a National Allied-ot, valamint az All American-t, melyek később a DC comics-á váltak.[5]
Joe Shuster és Jerry Siegel már 1933-tól létre akartak hozni egy Superman névre keresztelt karaktert, azonban minden kiadó visszautasította őket az újszerű hősükkel (mivel akkoriban a képregényekben csak cowboyok, detektívek és hasonló típusú karakterek kaptak rivaldafényt, nem létezett olyan szuperhős, mint amilyeneket ma ismerünk). A DC volt az első kiadó, aki igent mondott a karakterre, mivel a kiadónak fő attrakciójának készülő Action Comics szerkesztő nélkül maradt, így Joe és Jerry ötletét hozták be. A karakter hatalmasat durrant, az első három kiadvány egymillió példányban fogyott.[5]
Superman sikeréből kiindulva a kiadó létre akart hozni egy másik szuperhőst. Bob Kane és barátja, Bill Finger vállalták a kihívást és közösen létre akartak hozni egy Supermanre hasonlító személyt, csak képességek nélkül. Így született meg 1939-ben "Bat-man" (a szereplő első feltűnéseikor még kötőjellel, azonban 1940-re már csak simán Batman), aki a Detective Comics #27-ben tűnt fel először. A karaktert gyorsan megszerették az emberek és szintén nagy sikereket hozott a kiadónak.[5]
William Moulton Marston pszichológus sokat védte a feltörekvő médiumot, ennek tökéletes példája a Don’t Laugh at the Comics (’Ne nevessenek a képregényeken’) cikke, mely a kiadó figyelmét is felkeltette, így szerkesztői tanácsadó állást kapott náluk. Végül 1941-ben az All Star Comics #8-ban megjelentette a világ első szuperhősnőjét, Wonder Womant. Eme karakter is nagy sikereket aratott, elsősorban kisgyerekeknél és szerelőknél.[5]
Animációs filmek
[szerkesztés]Jelenlegi
[szerkesztés]- Superman: Ítéletnap
- Az Igazság Ligája – Az új küldetés
- Batman: Gotham lovagja
- A Csodanő
- A Zöld Lámpás: A kezdet
- Superman/Batman: Közellenségek
- Az Igazság Ligája: Két Földi válság
- Batman a Piros Sisak ellen
- Superman és Batman
- Superman és a Nap-expedíció
- Zöld Lámpás: Smaragd lovagok
- Batman – A kezdet kezdete
- Az Igazság Ligája – Pusztulás
- Superman szemben az Elitekkel
- Batman: A sötét lovag visszatér
- Superman elszabadul
- Az Igazság Ligája: A Villám-paradoxon
- Az Igazság Ligája: Háború
- Batman: Az Arkham ostroma
- Az Igazság Ligája: Atlantisz trónja
- Batman kontra Robin
- Az Igazság Ligája: Istenek és szörnyek
- Batman: Az elfajzott
- Az Igazság Ligája a Tini Titánok ellen
DC Nation
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ GCD :: Issue :: New Fun #1. www.comics.org. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
- ↑ Daudt, Ron E.: DC Comics Silver Age Chronology 1934-1955. www.wtv-zone.com. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
- ↑ GCD :: Series :: New Comics. www.comics.org. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
- ↑ GCD :: Series :: Adventure Comics. www.comics.org. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
- ↑ a b c d //indavideo.hu/profile/MagnusLehnsherr/: A DC Comics története. indavideo. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Melanie Scott: DC. Szereplők nagykönyve; ford. Sepsi László; Kolibri, Budapest, 2023
|
Ez az intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |