Ugrás a tartalomhoz

Dzsemíla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsemíla
Világörökség
A dzsemílai színház
A dzsemílai színház
Adatok
OrszágAlgéria
Világörökség-azonosító191
TípusKulturális helyszín
KritériumokIII, IV
Felvétel éve1982
Elhelyezkedése
Dzsemíla (Algéria)
Dzsemíla
Dzsemíla
Pozíció Algéria térképén
é. sz. 36° 19′ 08″, k. h. 5° 44′ 07″36.319000°N 5.735333°EKoordináták: é. sz. 36° 19′ 08″, k. h. 5° 44′ 07″36.319000°N 5.735333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsemíla témájú médiaállományokat.

Dzsemíla vagy Dzsamíla (arabul جميلة, jelentése ’a szépséges’; latinul Cuicul, Curculum) Algéria 1982 óta világörökségi védelmet élvező római kori romvárosa a Földközi-tenger partjainál, Kaszentínától 150 kilométerre keletre, Szetif tartományban. Az Észak-Afrika legépebb római építészeti emlékeit megőrző emlékhely két fórumot, színházat, szentélyeket, bazilikákat, termákat, diadalíveket, lakó- és középületeket, illetve utcákat foglal magában. Az impresszív romok a Gergúr- és a Betáme-vádik között magasodó sziklaszirten, 900 méteres tengerszint feletti magasságban állnak.

Története

[szerkesztés]

Az i. sz. 1. század végén, vélhetően Nerva rövid uralkodása alatt (9698) épült római katonavárosként, amely a berber eredetű Cuicul nevet kapta. A 2. században virágzó kereskedőváros lett, ahol főként mezőgazdasági javak (gabona, olíva, állati termékek) cseréltek gazdát. A város gyors fejlődésnek indult, és déli irányban egy új városnegyed nőtt ki a földből. A 3. században – amikor a lakosság már elérhette a 20 ezer főt – megjelentek a keresztények is a városban, Cuicul egyik név szerint is ismert püspöke 255-ben Pudentianus volt. 431-től 442-ig a vandálok, 553 után a bizánciak birtokolták a fényét vesztett várost, amely a 6. században elnéptelenedett. Az arab uralom idején sem népesült újra, csupán a régi római építészet iránt érzett csodálatuknak adták tanúbizonyságát a hódítók azzal, hogy a romvárost Dzsemílának (’a szépséges’) nevezték el. A régészeti feltárómunka 1909-ben vette kezdetét a romvárosban.

A helyszín

[szerkesztés]

Dzsemíla magán viseli a római várostervezés klasszikus megoldásait. A várost keresztülszelő, központi helyzetű, 800 méter hosszú, jón oszlopsorral övezett út, a cardo maximus mindkét végén városkapuk állnak. Középen található a közel négyzetes alapú (48×44 méteres) fórum, amelyet a legfontosabb közhivatalok kereteznek: északról a római mintára kialakított, Jupiter, Juno és Minerva templomait magában foglaló Capitolium, keletről a törvénykezés otthona, a curia, nyugatról pedig a kereskedelem központja, a basilica Julia. A déli oldalon található a Iulius-ház nemzőjének szentelt Venus Genitrix-templom, valamint a húscsarnok (macellum). A fórumtól délre sorakoznak az arisztokraták díszes mozaikborítású lakóházai, amelyek száma a település 2. századi növekedésével megsokszorozódott, s nyomukban egy új városnegyed alakult ki. Ebben az új negyedben található egy kisebb fórum, a kelmekereskedőknek otthont adó basilica vestiaria, az Antoninus Pius alatt (138161) befejezett, háromezer embert befogadó színház, a Commodus idejében (180192) kiépített thermák sora, a monumentális római szökőkút, a Meta Sudans egy másolata, a Caracalla-diadalív (216), valamint Septimius Severus temploma (229). Az őskeresztények megjelenését követő időkből származik a szintén itt található két bazilika, keresztelőkápolna és a papság szállásául szolgáló házak sora.

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy