Ugrás a tartalomhoz

Eplény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eplény
Eplény címere
Eplény címere
Eplény zászlaja
Eplény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterFiskál János (független)[1]
Irányítószám8413
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség522 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 21″, k. h. 17° 55′ 16″47.205831°N 17.920989°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 21″, k. h. 17° 55′ 16″47.205831°N 17.920989°E
Eplény (Veszprém vármegye)
Eplény
Eplény
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Eplény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eplény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eplény község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Öreg-Bakonyban helyezkedik el, a megyeszékhely Veszprém északi szomszédságában, a város központjától 14 kilométerre; Zirctől 7 kilométerre délre.

Veszprémen kívül mindössze három községgel határos közvetlenül: észak felől Olaszfalu a szomszédja, délkelet felől Hajmáskér, nyugat felől pedig Lókút.

Közúton csak a két említett város felől érhető el, a 82-es főúton, mely a központján is keresztülhalad.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonala érinti, melynek a legközelebbi megállási pontja, a község nevét viselő Eplény vasútállomás a központtól jó 2 kilométerre délre helyezkedik el, Veszprém északi külterületei között. Nagyrészt eplényi területen húzódik a vasút lókúti alagútja.

Története

[szerkesztés]

Pontos információkról nem sokat tudni, de az valószínű, hogy külföldi-hazai telepesek alkottak itt először községet. Első földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön építtette. Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották, magántársaság működtette 1933-ig, ettől kezdve Rimamurányi-Salgótarjáni Rt. tulajdonában volt, 1946-ban pedig államosították és az Ércbányászati Nemzeti Vállalat része lett. A bányát fejlesztették, új függőleges aknát létesítettek, új munkásfürdőt építettek, kompresszorállomást, vízvezeték rendszert hoztak létre. Ezzel az eplényi bányaüzem egy korszerű 30 ezer tonna termelési kapacitású kisüzemmé vált. 1967-ben a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtette a bányát. Abban az évben százhúsz bányász, illetve kisegítő jutott így megélhetéshez. Ezt a termelési szintet tartani tudták 1970-ig, amikor a bányászati körülmények nehezedtek, a műveleteket a mélyebb területen a nyugalmi karsztvíz szintje alatt kellett végezni. A szükségessé váló vízkiemelés miatt a termelési költségek növekedtek, az ércdúsítási kísérletek eredménytelenek voltak. Eleinte még gondot fordítottak a bánya fejlesztésére, később viszont erre már alig törekedtek, mert a mangánérc-készlet kimerülőfélben volt. 1975-ben a bánya bezárása mellett döntöttek, amelyhez a Központi Földtani Hivatal a megmaradt ércvagyon miatt nem járult hozzá, így a bánya tartós szüneteltetése következett be. Az eplényi bánya 43 évig működött, ezen idő alatt 740 ezer tonna ércet termeltek. A bányát 1979-ben zárták be végleg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Varga István nem ismert 1990–1991 Zirc részeként, a település csak 1992 óta különálló község, a testületben Fiskál János képviselte[3][4]
Fiskál János független 1992 Az 1992-es időközi választás eredményei eddig még nem kerültek elő
Az 1994-es választási eredmények:[5]
Az 1998-as választási eredmények:[6]
A 2002-es választási eredmények:[7]
A 2006-os választási eredmények:[8]
A 2010-es választási eredmények:[9]
A 2014-es választási eredmények:[10]
A 2019-es választási eredmények:[11]
A 2024-es választási eredmények:[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
516
505
491
515
506
520
522
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek mondta magát (32% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 2,7%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 10,7% (37,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,6% cigánynak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,8% volt római katolikus, 6,9% református, 1,2% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 9,7% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Eplény, sípálya légi felvételen

Eplény mellett található Magyarország egyik legmodernebb síterepe, a Sí-aréna, ahol 2009 decembere óta használható az ország első négyüléses sífelvonója. A pálya környezetében és a tanösvényen a Bakony számos védett növénye látható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. 1990 (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  4. Eplény | A településről. epleny.hu. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  11. Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. Eplény Helységnévtár
  13. Eplény Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy