Esterházy-kastély (Tata)

Esterházy-kastély
A kastély légi fotója
Ország	Magyarország
Település	Tata
Épült	1760–1776
Építész	Fellner Jakab
Család	Esterházy család
Jelenlegi funkció	Állandó kiállítás
Tulajdoni helyzet	állami tulajdon
Fenntartó	Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft (NÖF)
Elhelyezkedése
Esterházy-kastély Pozíció Tata térképén
é. sz. 47° 38′ 47″, k. h. 18° 19′ 04″47.646283333333, 18.317883333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy-kastély témájú médiaállományokat.

Az Esterházy-kastély Tatán, a vár mellett, az Öreg-tó partjához közel található.

Építése

Az 1760-as évek elején gróf Esterházy Miklós (1711–1764) a vár lebontásával, annak helyére nagy szabású új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy gróf halála (1765), részben az elegendő pénz hiánya hiúsította meg. A kastély 1776-ban nyerte el mai formáját.

A tatai kastély műemlékegyütteséből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, amelynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Esterházy-sétányra néz. Két oldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. Nyugat felől az ún. „kiskastély” és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül. Ezek kapcsolták a kastélyhoz a galántai Balogh Ferenc (1708–1765) jószágkormányzó, Fellner Jakab által 1751-ben épített lakását. Az együttes művészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely ugyancsak magán viseli Fellner építészeti jegyeinek legjellegzetesebb vonásait.

Történelmi események 1945-ig

• 1809. augusztus 22-étől november 21-éig, a Napóleon előli visszavonuláskor, itt lakott I. Ferenc magyar király és Mária Ludovika királyné. Az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi vagy schönbrunni békét, 1809. október 14-én, a kastély északi toronyszobájában.
• 1849. május 2-án Görgei Artúr a kastélyban levő főhadiszállásáról indította meg csapatait Buda visszafoglalására.
• Az 1848–49-es szabadságharc idején itt éjszakáztak Windisch-Grätz tábornagy és Haynau táborszernagy.
• 1897. szeptember 10. és 15. között a bécsi udvar hadgyakorlatot rendezett, s főhadiszállásul a kastélyt jelölték ki. Ferenc József és II. Vilmos német császár látogatott ide. A meghívott román, a szász és a szerb királyok nem jöttek el. Itt tartózkodásuk tiszteletére készült el a világon elsőként az acetilénlámpás közvilágítás, amely először 1897. július 24-én este fél kilenckor gyulladt fel.

A kastély előtt álló Tatai Diana című szobor

A kastély homlokzata

• 1921. október 22-én, IV. Károly második visszatérési kísérlete idején éjjel, kíséretével együtt megérkezett a tatai vasútállomásra a király. A katonák felesketése után visszaszálltak a vonatba és tovább utaztak Budapest felé. Velük ment Esterházy Ferenc gróf is. A vesztes budaörsi csata után, október 24-én délben érkeztek vissza az Esterházy-kastélyba, ahol IV. Károlyt, Zita királynét, ifj. Andrássy Gyula grófot, ifj. Rakovszky Istvánt, Gratz Gusztávot, Zichy Istvánt és Gyürky grófot a nemzeti hadsereg őrizetbe vette. IV. Károly és felesége október 25-ét szűkebb környezetében a grófi kastélyban töltötte. Egyedül a tóvárosi kapucinus zárda főnökét engedték be, aki a kastély kápolnájában misézett. A királyi pár október 26-án hajnalban hagyta el Tata-Tóvárost, és még aznap 13 órakor megérkeztek Tihanyba.

Események napjainkig

1945. március 19-e után a kastély berendezését a szovjet csapatok tönkretették, a megmaradt bútorokat a lakosság hordta széjjel. Amikor Lipótmezőt szovjet katonai célra vették igénybe, az ott működő budapesti Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy részét 1945. július 26-án a tatai kastélyban helyezték el. Ekkor a Városi Kórház kezelésébe került a kastély, és a hozzá tartozó épületek is. 1989-ben a kastély előtti parkban felállították, Tóth Béla, Tatai Diana című lovas szobrát. 1999-től a pszichiátria kiköltöztetése után a kastély üresen állt. 2018-ban elkezdődtek a felújítási munkálatok és 2021 májusában át is adták a nagyközönségnek a megújult komplexumot. Jelenleg az Esterházy család életét bemutató A Béke szigete című kiállítás látható a kastélyban.

Források

• Dr. Körmendi Géza munkái
• Rohrbacher Miklós, Tata története, 1888
• Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957