Esztár
Esztár | |||
Erdődy-kúria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Derecskei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szécsi Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 4124 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1247 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 41,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 31,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′, k. h. 21° 47′47.283333°N 21.783333°EKoordináták: é. sz. 47° 17′, k. h. 21° 47′47.283333°N 21.783333°E | |||
Esztár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Esztár község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Az Alföldön, az Érmelléken, a Berettyó folyó mellett fekszik, Hajdú-Bihar vármegyében, a megyeszékhelytől, Debrecentől mintegy 30 kilométerre délkeletre, Berettyóújfalutól pedig körülbelül 20 kilométerre északkeletre.
A legközelebbi szomszédai: kelet felől Pocsaj, délnyugat felől pedig Hencida.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton Debrecen, illetve Biharkeresztes felől a 4808-as, Berettyóújfalu irányából a 4812-es úton érhető el, Konyárral és azon keresztül Derecskével pedig a 4811-es út köti össze.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasúton a MÁV 106-os számú, Debrecen-Sáránd-Nagykereki közötti vonalán érhető el, közös vasútállomása van Pocsajjal; Pocsaj-Esztár vasútállomás a településtől mintegy másfél kilométerre helyezkedik el, a két névadó község határvonalán, a 4812-es út vasúti keresztezésétől északra, közúti elérését az abból kiágazó 48 313-as számú mellékút teszi lehetővé..
Története
[szerkesztés]Esztár és környéke már ősidők óta lakott hely. Határában sok kőkor-i és római kor-i lelet került napvilágra. Tőle nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A település neve már 1215-ben szerepelt a Váradi regestrumban Yztharij alakban, mint Mihály úr birtoka, aki valószínűleg a bihar megyei birtokosok közt megtalálható palotai Czibak Mihály lehetett. Esztár település ugyanis a Czibak családdal rokon Sztári család ősi névadó fészke volt.
1453-ban a Sztári család pallosjogot is nyert a községre. Ekkor az egyik, e korból származó oklevél a települést Castellum Ztar néven írta le. 1464-ben Esztár már vámszedő hely is volt. 1552-ben birtokosa volt Esztári Farkas és Toldy Mihály is. 1566-ban a Balassa család, 1732-ben a Boldvay család, 1760-ban pedig gróf Bethlen Sámuel is birtokos volt itt.
Az 1800-as évek első felében pedig az Erdődy, Radványi, Dobozy, Hódosy és Szúnyogh családoknak volt itt birtoka.
Esztárhoz tartoztak Virágoslapos, Csere, Körtvélyes és Kohár puszták is.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Vajas József | MDF[3] |
1994–1998 | független[4] | |
1998–2002 | független[5] | |
2002–2006 | Fidesz[6] | |
2006–2010 | Fidesz[7] | |
2010–2014 | Szécsi Tamás | független[8] |
2014–2019 | független[9] | |
2019–2024 | független[10] | |
2024– | független[1] |
A települési önkormányzat címe: 4124 Esztár, Árpád u. 1., telefon- és faxszáma: 54/414-081; hivatalos honlapja: www.esztar.hu
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1342 | 1347 | 1335 | 1301 | 1281 | 1292 | 1247 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,7%, református 69,4%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 9,6% (14,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlovénnek, 0,1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt református, 1,9% római katolikus, 2,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[13]
Egyházi közigazgatás
[szerkesztés]A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi püspökség) Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. A település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint fília.
Görögkatolikus egyház
[szerkesztés]A Hajdúdorogi egyházmegye Pocsaji parókiájához tartoznak a falu görögkatolikus vallású lakosai.
Református egyház
[szerkesztés]A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház
[szerkesztés]Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének (esperesség) Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartoznak Esztár evangélikus vallású lakosai.
Természeti értékek
[szerkesztés]- A Nagyszék-tó, amely Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
Híres szülöttek
[szerkesztés]- csengerújfalui Osváth Lajos (1866 - 1931) - Bihar vármegyei főlevéltárnok
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református templom: 1888-ban épült, eklektikus stílusban.
- Református lelkészlak: 1897-ben épült.
- Erdődy-Szunyogh-kúria: A 18. század végén épült, késő barokk stílusban. A 19. század elején klasszicista stílusban átalakították.
- Tájház (Széchenyi u. 47.): 2008-ban nyílt meg egy nádfedeles, faoszlopos tornácú, háromosztatú parasztházban.
- Millenniumi emlékoszlop.
- József Attila mellszobra.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
- ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Esztár Helységnévtár
- ↑ Esztár Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Esztár honlapja
- Esztár térképe Archiválva 2020. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szumó Robot Esztár Kupa
- Irinyi Károly Általános Iskola és AMI