Fekete Mihály (színművész)
Fekete Mihály | |
Született | Svarcz Mór 1884. december 31.[1] Csongrád |
Elhunyt | 1960. április 16. (75 évesen)[1] Kolozsvár |
Álneve | Csongrád |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Felszeghy Mária |
Foglalkozása | |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1903) |
Színészi pályafutása | |
Tevékenység | színész, színműíró, színházrendező |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekete Mihály írói álneve Csongrád, született Svarcz Mór (Csongrád, 1884. december 31.[2] – Kolozsvár, 1960. április 16.) magyar színművész, rendező, színműíró.
Életútja
[szerkesztés]Svarcz Izidor és Svarcz Jozefa fia. Szegeden végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban Krecsányi Ignác Budán és Temesvárt játszó társulatánál kezdte. Temesvár, Pécs és Pozsony után 1911-ben Janovics Jenő Kolozsvárra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a marosvásárhelyi, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben.
Amikor 1941-ben a faji megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, társulatot hozott létre, melynek tagjai közt volt Bárdi Teréz, Forgách Sándor és Kovács György. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott.
Két színdarabját (Temesvár megvétele, 1911; Bakócz Tamás, 1913) a temesvári színház mutatta be. Szabó Imrével írt darabja a Csodák éjszakája (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron A Toll c. folyóiratban, cikkei és novellái a Brassói Lapokban. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte Gozsdu Elekhez, az 1930-as években pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte Tamási Áron Népszakértők és Sipos Domokos Zokog a porszem c. játékait. Kötetei: A temesvári színészet története (Temesvár, 1911); Faluról falura (Temesvár, 1929).
Az 1910-es években rendezett filmjei
[szerkesztés]- A tolonc (1914)
- Bánk bán (1914)
- Szibéria (1916)
- A vágy (1917)
- A vén bakancsos és fia, a huszár (1917)
- A Métely (1918)
- Doktorok tragédiája (1918)
- A Gyurkovics leányok (1918)
- A kancsuka hazájában (1918)
- Akik életet cseréltek (1919)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04278.htm, Fekete Mihály, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a csongrádi izraelita hitközség születési akv. 21/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Szekernyés János: Fekete Mihály és a többiek. A Hét, 1979/2.
További információk
[szerkesztés]- Fekete Mihály a PORT.hu-n (magyarul)
- Fekete Mihály az Internet Movie Database-ben (angolul)