Felix Bloch
| Felix Bloch | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1905. október 23. Zürich |
| Elhunyt | 1983. szeptember 10. (77 évesen) Zürich |
| Sírhely | Israelite Cemetery Upper Frisian Mountain |
| Ismeretes mint |
|
| Házastárs | Clara Gertrud Leonore Misch |
| Gyermekek | Ruth H. Bloch |
| Iskolái | |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | ETH Zürich Lipcsei Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Munkahelyek | |
| Stanford Egyetem | elméleti fizika professzora (1934) |
| Los Alamos National Laboratory | kutató |
| Más munkahelyek | CERN (igazgató, 1954–1955) |
| Jelentős munkái | NMR, Bloch fal, Bloch gömb, Bloch-tétel, Bloch egyenlet, Bethe-Bloch formula |
| Szakmai kitüntetések | |
| Fizikai Nobel-díj (1952) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felix Bloch témájú médiaállományokat. | |
Felix Bloch (1905. október 23. – 1983. szeptember 10.) svájci fizikus, aki kivándorlása után főként az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. 1952-ben Edward Mills Purcellel megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a mágneses magrezonancia felfedezéséért folyadékokban és szilárd anyagokban.
Élete és munkássága
[szerkesztés]A svájci Zürichben született, a zsidó származású Gustav Bloch és Agnes Mayer gyermekeként. Tanulmányait itt kezdte, majd a Zürichi Műszaki Egyetemen folytatta. Kezdetben mérnöknek tanult, de hamarosan átváltott a fizika tanulmányozására. Zürichben folytatott tanulmányai során az ETH-ban Peter Debye és Hermann Weyl, a szomszédos Zürichi Egyetemen pedig Erwin Schrödinger előadásain és gyakorlatain vett részt. Ezeken az előadásokon egyik hallgatótársa Neumann János volt.
1927-ben szerzett diplomát, majd fizikai tanulmányait a Lipcsei Egyetemen folytatta Werner Heisenberg irányításával, ahol 1928-ban megszerezte doktorátusát. A továbbiakban megmaradt az európai akadémiai körökben, Zürichben Wolfgang Paulival, Koppenhágában Niels Bohrral, Rómában Enrico Fermivel dolgozott, majd visszatért Lipcsébe, ahol magántanárként alkalmazták.
1933-ban, közvetlenül Hitler hatalomra kerülése után elhagyta Németországot, az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. 1934-ben a Stanford Egyetemen kezdett dolgozni, ahol ő lett az elméleti fizika első professzora. 1939-ben megkapta az Amerikai Egyesült Államok állampolgárságát.
A második világháború alatt a Los Alamos National Laboratoryban atomenergiával kapcsolatos kutatásokat végzett, majd innen visszavonult és a Harvard Egyetem radarprojektjébe kapcsolódott.
A háború után a nukleáris indukció és a mágneses magrezonancia kutatására koncentrált, melyek a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) alapjait képezik.[1] 1946-ban kidolgozta a Bloch-egyenleteket, melyek az atommagok magnetizációjának időbeli lefolyását írják le. 1952-ben Edward Mills Purcell-lel együtt megkapták a fizikai Nobel-díjat „új utak és módszerek a nukleáris mágneses precíziós mérésekben” című munkájukért.[2] 1954–1955 között egy évig a CERN első igazgatója volt. 1961-ben a Stanford Egyetem Max Stein professzora lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Physics Today 1984, 37(3), pp. 115–116.
- Nature 1952, 170, pp. 911–912.
- Nature 1954, 174, pp. 774–775.
- McGraw-Hill Modern Men of Science, McGraw-Hill, 1966, vol. 1, pp. 45–46.
- National Cyclopaedia of American Biography, James T. White & Co., 1921-1984, vol. I, pp. 310–312.
- Felix Bloch jegyzetei, 1931-1987 (kb. 10 m) a Stanford University Könyvtára Speciális Gyűjtemények és Egyetemi Archívumok Osztályán Archiválva 2008. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben találhatók
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Felix Bloch című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Életrajz és életrajzi források, Az Amerikai Egyesült Államok Energiahivatala, Műszaki és Tudományos Információs Irodájából
- http://nobelprize.org/physics/laureates/1952/bloch-bio.html
- http://www-sul.stanford.edu/depts/spc/xml/sc0303.xml
- A Felix Blochhal készített interjú átirata, 1964. május 14., Amerikai Fizikai Intézet, Niels Bohr Könyvtár és Archívum Archiválva 2011. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Felix Blochhal készített interjú átirata, 1964. augusztus 15., Amerikai Fizikai Intézet, Niels Bohr Könyvtár és Archívum Archiválva 2015. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
