Ugrás a tartalomhoz

Fotórealizmus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A üveg művészete
(POV-Ray programmal készített kép)

A fotórealizmus az USA-ban az 1960-as évek végétől, Európában 1972-től kezdődő festési irányzat, mely a fényképezésen alapszik és amit a részletek aprólékos kidolgozása jellemez.

Jellemzése

[szerkesztés]

A realisztikus festésmódhoz való radikális visszatérést szorgalmazza ez az irányzat a „földhöz ragadt” realizmus avagy a mágikus realizmus jegyében, látszólag szemben megy a neoavantgárd irányzatokkal, de maga is neoavantgárd irányzattá válik, mert eszközei közé bekerülnek a szürnaturalizmus, a konstruktivizmus, a hiperrealizmus, vagy bármely más irányzat eszközei. Létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen.

A pop-art-ból nőtt ki azoknak a festőknek a kezdeményezésére, akik rajongtak a fényképek világáért. Bár a fényképezés alkalmazása már a 19. századi festők számára is ismert volt, mint a valóság helyettesítése (olyanok számára is, mint Eugéne Delacroix), a fotórealisztikusok magára a fényképre támaszkodnak, annak minden részletét vissza akarják adni a vásznon. Tárgyaik gyakran fényes, tükröződő, csillogó objektumok (például motorkerékpár fényezése, vagy görbülő üvegfelületek).

A félelmetes technikai precizitás, a ragyogó, élénk színek és a látvány összetettsége miatt a stílus széles népszerűségnek örvend. A képek a laposság és mélység illúzióját idézik fel, s e tulajdonságok elérése érdekében a diaképet vászonra vetítették, majd festékszóróval pontosan lemásolták a részleteket, a festékszóró vékony sugárban teríti szét az oldott festéket, és a végeredményen nem látszik a kéz munkájának nyoma. A fotórealisták az utcai fényképészekhez hasonlóan elsősorban városi jeleneteket választottak, és a fényes felületeket kedvelték, mint amilyen az üveg és a króm.[1] Nevesebb képviselői között találjuk Chuck Close, Don Eddy, Richard Estes és Audrey Flack nevét.[2]

Európában a konceptuális művészet és az akcióművészet elleni lázadás eredménye a fotórealizmus irányzata. A realisztikus festésmódhoz való radikális visszatérés első alkotásait Európában 1972-ben állították ki a Documentán.[3] A fotórealizmus a hiperrealizmussal több ponton rokon, pld. a művészek mindkét irányzatban fotókról festenek, mindkét irányzat vett át a pop art ironikus és elidegenítő motívumaiból.

A fényképezőgépek lencséje az emberi szemnél jobban hangsúlyozza a látványt, s ebben a kritikus, sőt provokatív túlhangsúlyozásban a fotórealizmus képviselői elődjüket az 1918-as német Neue Sachlichkeit[4] mozgalomban vélték felfedezni. A fotórealizmusnak az igazabbnál is igazabb, a valódinál is valódibb ábrázolási módja ironikusan azt mutatja meg, hogy nem elégséges a világ, az igazság, a valóság megismeréséhez az optikai tapasztalat, sőt optikai tapasztalataink félrevezetők is lehetnek.

Galéria

[szerkesztés]

Jelentős képviselői

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve - A fényképezés kultúrtörténete. 396. old. (Typotex Kiadó, 2011, ISBN 978 963 279 427 3)
  2. Britannica Concise Encyclopedia, 2006
  3. Documenta: A kortárs avantgárd művészet bemutatója, amelyet 1955 óta ötévenként a németországi Kasselben rendeznek meg
  4. „Neue Sachlichkeit” jelentése: új tárgyiasság. A kubizmus elvontságával, az expresszionizmus érzelmességével szemben a valóság természethű, sőt már a verizmus (a valóság rút, taszító elemeit is túlhangsúlyozó) határát érintő tükrözésére törekedtek.

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Végh János. Budapest : Corvina, 2006. Fotórealizmus, lásd 73. o. ISBN 9631355349

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy