Ugrás a tartalomhoz

Genova

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Genf (Genève).
 A településen világörökségi helyszín található 
Genova
Genova címere
Genova címere		 Genova zászlaja
Genova zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLiguria
MegyeGenova (GE)
PolgármesterMarco Bucci
VédőszentKeresztelő János
Irányítószám16100
Körzethívószám010
Forgalmi rendszámGE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség558 745 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2 553 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
Terület243 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″44.407186°N 8.933983°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″44.407186°N 8.933983°E
Elhelyezkedése Genova térképén
Elhelyezkedése Genova térképén
Genova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Genova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye. Az ország egyik legnagyobb városa.

Több mint hét évszázadon át, a 11. századtól 1797-ig az egyik legerősebb tengeri köztársaság fővárosa volt.[2] Történelmi központja, az óváros, Európa egyik legkiterjedtebb és legsűrűbben lakott központja.[3] Egy része 2006-ban az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.[4]

Fekvése

[szerkesztés]
Genova elhelyezkedése az azonos nevű megyén belül

Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után). Liguria székhelye, a Nyugati- és Keleti- Riviéra találkozásánál fekszik, fontos közlekedési csomópont. Milánóból az A7-es, Torinóból az A26-os, Pisából az A12-es, Nizzából pedig az A10-es autópályán közelíthető meg. Áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok.

Története

[szerkesztés]
Genova 1493-ban

Genova területét (amint azt egy Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.

1100-ra Genova önálló városállam lett, névileg a Német-római Császárság fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.

A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; Franciaország, majd a Milánói Hercegség uralma alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.

A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és van Dyck.

1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok nyomására francia protektorátussá lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a bécsi kongresszus döntése értelmében a várost a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.

Genova az 1900-as években
Genova kikötője az 1900-as években
Galleria Mazzini
Truogoli az 1900-as években

A második világháborúban a britek bombázták a várost.

2018. augusztus 14-én a város két kerületét összekötő Morandi híd egy szakasza leszakadt, a balesetben többen életüket vesztették.

Közigazgatás

[szerkesztés]

Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók:

N° Név Népesség (fő) Terület (hektár) Elnök Negyedek
I Centro Est 98.269 726,4 Aldo Siri
II Centro Ovest 67.741 489,0 Domenico Minniti
III Bassa Val Bisagno 82.868 474,3 Mirko Massardo
IV Media Val Bisagno 61.636 1104,4 Agostino Gianelli
V Valpolcevera 63.887 1098,0 Giovanni Crivello
VI Medio Ponente 64.970 2065,8 Stefano Bernini
VII Ponente 66.705 697,3 Mauro Avvenente
VIII Medio Levante 64.811 558,0 Pasquale Ottonello
IX Levante 69.296 953,6 Francesco Carleo

Közlekedése

[szerkesztés]

Genova fontos közlekedési csomópont, több vasútvonal is összefut itt, nemzetközi repülőtere és kikötője is van. A városban metró, autóbusz és trolibusz is üzemel. A nagy városi szintkülönbségek miatt három siklóvasút is épült. Korábban, 1966-ig villamos is közlekedett Genovában. 2023-ban bemutatták az új tenger alatti közúti alagút terveit, amely az elmúlt években elindított nagy infrastrukturális projektek egyike. Célja a városközpont városi forgalmának megkönnyítése, a keleti és nyugati oldal összeköttetéseinek javítása. 2024-ben megkezdődnek a tenger alatt 3,5 km hosszú, két járatból álló közúti alagút építési munkái.[5][6]

  • Genova kikötője
    Genova kikötője
  • Genova repülőtere
    Genova repülőtere
  • A legfontosabb tömegközlekedési útvonalak
    A legfontosabb tömegközlekedési útvonalak
  • Busz Genovában
    Busz Genovában
  • Sikló
    Sikló
  • Trolibusz
    Trolibusz
  • A Genovai metró egyik szerelvénye
    A Genovai metró egyik szerelvénye
  • Egykori villamos
    Egykori villamos

Demográfia

[szerkesztés]
Az óváros a kikötővel
Nagyítás
Az óváros a kikötővel

Látnivalói

[szerkesztés]
A Szent Lőrinc-katedrális
A régi kikötő
A Palazzo della Borsa (Tőzsdepalota)

Genova fő nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
  • A Piazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf (Casa Cristoforo Colombo) született. Itt áll a Tőzsdepalota is. A térről kiágazó utcák a felújított és rendezett utcákba és terekbe torkollanak. A lejtőt nyugatnak követve a sikátok, utcák a kikötőbe futnak le. A belvárosa nyüzsgő élettel teli. A térről indul az elegáns bevásárló utca: a Via XX September, ahol 19. század végétől épült paloták díszes árkádsora és kőhidakkal összekötött utcák, emeletek alatt lehet sétálni, vásárolni, nézelődni.
  • A Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a világörökség része.
  • A San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll a Genovai főegyházmegye főszékesegyháza. A 12. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
  • Banco di San Giorgio 1407-ben alapított genovai bank impozáns épülete a kikötőben áll, ezzel az öreg kontinens legrégebbi ilyen épülete.
  • A Castello d'Albertis
  • A Castello Mackenzie

További látnivalók

[szerkesztés]

Várak:

Paloták:

  • Palazzo Andrea Doria, 15. század,
  • Palazzi di San Matteo
  • Palazzo della Borsa, 20. század
  • Palazzo Belimbau, 16-17. század
  • Palazzo Cattaneo Adorno Durazzo Pallavicino, 17. század
  • Palazzo Doria Spinola, 16. század, a via Garibaldin, balról a második épület, ma Városháza
  • Palazzo Imperiale e De Mari, 16. század
  • Palazzo Pallavicino, 16. század
  • Palazzo Spinola dei Marmi, 15. század, a via Garibaldin

Templomok:

  • N.S. di Loreto - Oregina, 18. század
  • Sant'Erasmo, 15. század
  • San Francesco da Pola, 14. század
  • San Gerolamo, 15. század
  • San Giuliano, 18. század
  • Santa Maria Assunta, 17. század
  • Santa Maria della Costa, 14. század
  • San Nicolo del Boschetto, 14. század
  • San Siro di Struppa, 11. század

Szentélyek, kápolnák:

  • Santuario dell'Acquasanta: 18. század
  • Santuario della Madonetta: 18. század
  • Santuario delle Grazie: 18. század
  • Santuario di Coronata: 16. század
  • Santuario Madonna del Gazzo: 19. század
  • Santuario Madonna della Guardia: 19. század
  • Santuario Madonna del Monte: 15-18. század

Kultúra

[szerkesztés]

Múzeumok

[szerkesztés]
Hajórekonstrukció
  • Archeológiai Múzeum (Museo Archeologico)
  • Garibaldi-múzeum (Museo Garibaldino)
  • Luxori Múzeum (Museo Luxoro)
  • Tengerészeti Múzeum (Museo Navale)
  • Museo Raccolte Frugone
  • Contadinik Történeti Múzeuma (Museo Storia Contadina)
  • Akvárium (Acquario di Genova) A kikötőben 1992-ben megnyitott létesítmény egyike Európa legnagyobb tengeri és édesvízi élőhelyeit bemutató akváriumainak.[7]

Egyéb

[szerkesztés]
  • Neptun - vitorláshajó-replika

Híres genovaiak

[szerkesztés]
Kolumbusz szülőháza

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Éghajlat

[szerkesztés]
Genova (1971–2000) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,512,214,616,820,523,927,327,724,420,015,112,518,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,56,08,210,514,217,620,921,017,913,89,26,512,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)10274828872582469136171109931079
Havi napsütéses órák száma1181311581922202462952672011741111122223
Forrás: Rivista Ligure "La neve sulle coste del Maditerraneo" [9]


Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a városról
Nagyítás
Panorámakép a városról

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://demo.istat.it/?l=it
  2. ↑ "Genoa: a bloody history, a beguiling present | Italy". London: Times Online. 25 April 2004.
  3. ↑ Centro storico di Genova, caruggi, città vecchia, vicoli, Genova di de André | Visitgenoa.it Historic centre (angol nyelven). www.visitgenoa.it. [2020. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
  4. ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Genoa: Le Strade Nuove and the system of the Palazzi dei Rolli (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
  5. ↑ Underwater Road Tunnel: the changing face of Genoa as works commence
  6. ↑ Genua bekommt 3,5 Kilometer langen Tunnel unter Hafen
  7. ↑ Acquario di Genova honlapja
  8. ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  9. ↑ (Maj 2012) „La neve sulle coste del Maditerraneo (seconda parte)” (italian nyelven). Rivista Ligure 12 (44). (Hozzáférés: 2014. június 28.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Genova című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980) ISBN 963-243-235-5

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Genoa
A Wikimédia Commons tartalmaz Genova témájú médiaállományokat.


Előző:
Graz 		Következő:
Cork
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Genova&oldid=26949878”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy