Girolt
| Girolt (Ghirolt) | |
 | |
| A református (jobbra) és az ortodox templom (balra) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kecsed |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kecsed |
| Irányítószám | 407032 |
| SIRUTA-kód | 55650 |
| Népesség | |
| Népesség | 338 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 334 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 20″, k. h. 23° 47′ 06″47.038834°N 23.784922°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 20″, k. h. 23° 47′ 06″47.038834°N 23.784922°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Girolt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Girolt (románul: Ghirolt) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve egy német eredetű személynévből való. 1333-ban Gur, 1334-ben Gerolch, 1338-ban Gerold, 1348-ban Gerolt, 1438-ban Gyrolth, 1439-ben Geroth alakban írták.
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése, domborzat
[szerkesztés]Szamosújvártól 21 kilométerre nyugatra, a Szamos-menti dombságon fekszik.
Népesség
[szerkesztés]A népességszám változása
[szerkesztés]A falu népessége 1850 és 1966 között hétszáz és ezer fő körül mozgott, de 1966-tól 2002-ig a felére esett vissza.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1880-ban 769 lakosából 675 volt román, 59 magyar és 34 egyéb (cigány) anyanyelvű; 703 görögkatolikus és 56 református vallású.
- 2002-ben 463 lakosából 456 volt román és 7 magyar nemzetiségű; 418 ortodox, 39 pünkösdi és 5 református vallású.
Története
[szerkesztés]A középkorban katolikus falu volt, 1509-ben még említették plébánosát. A 16. század második felében unitárius hitre tért át. Unitárius egyháza Kide filiájaként még a 18. században is létezett, de a 17. század nagy részében már református többségű lehetett. 1620-ban Demeter vára néven vár is állt itt. 1664-ben a törökök feldúlták. Első román lakosai valószínűleg ezután költöztek be, mivel 1658-ban még nem volt ortodox közössége. 1750-ben 27 kuriális nemes, nyolc jobbágy, 62 birtokos és hét birtoktalan zsellér és 11 kóborló lakta, a nemesek többsége román volt. A hatóságok 1769-ben elrendelték, hogy ortodox templomát adják át a görögkatolikusoknak. 1786-ban 59 jobbágy, 19 zsellér és hat vagyontalan családfővel írták össze, legnagyobb birtokosa br. Bánffy Sándor volt. Reformátusai előbb Ormány, majd Esztény filiáját alkották, de 1843 körül a pap már csak évente háromszor látogatott a faluba. A volt jobbágyok 1848. szeptember 28-án agyonvertek két birtokost, Babos Károlyt és Békési Zsigmondot, ezért 1849 tavaszán a honvéd vadászok hat lakosát kivégezték. Reformátusai már a 19. század közepén sem beszéltek magyarul. Ma is álló templomukat 1887-ben építették. Az 1809-ben épült görögkatolikus (1948 után ortodox) fatemplomot az országos műemléki lista ugyan tartalmazza, valójában azonban már 1990-ben lebontották, miután a gyülekezet 1969 és 1977 között új templomot épített.[2] A falu 1876-ig Belső-Szolnok vármegyéhez tartozott, akkor Szolnok-Doboka vármegyéhez csatolták. 1944 őszén román „önkéntesek” kegyetlenkedésbe fogtak a helyi református magyarok ellen, aminek szovjet katonák megérkezése vetett véget.[3]
Látnivalók
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1944-ben Széplaki Attila sebész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ www.basilica.ro. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 2.)
- ↑ Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája III.: A vármegye községeinek részletes története (Deés–Gyurkapataka). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900.
- Egyed Ákos: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1998–1999
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
