Ugrás a tartalomhoz

Hatvanas számrendszer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hatvanas számrendszer vagy szexagezimális számrendszer a 60-as számra épülő számrendszer. Az ókori sumerek fejlesztették ki az i. e. 3. évezredben.

A 60 összetett szám, azon belül kiváló erősen összetett szám, osztói: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 10, 12, 15, 20, 30, 60; ezek közül a 2, 3 és 5 prímszámok. A 60 a legkisebb olyan szám, ami 1-től 6-ig minden számmal osztható, más szóval az 1, 2, 3, 4, 5 és 6 legkisebb közös többszöröse.

Írása

[szerkesztés]

A számok helyi értékesek.

A ma használatos hindu–arab számírással való átírással a hatvanas számrendszerbeli számokat gyakran vesszőkkel választjuk el. Például:

2,30,30 (hatvanas számrendszerbeli szám arab számokkal leírva) = 2×602 + 30×60 + 30 = 7200 + 1800 + 30 = 9030

Egy másik jelölés a hatvanas számrendszerre, amikor kétjegyű decimális számokat írunk, zárójelbe téve. Így a (00), (01), ..., (59) jeleket kezeljük számjegyként.

Egyes átírásokban a pontosvesszőt használják tizedesvesszőként. Például az '1, 20' jelöléssel a számérték 80 (1×60 + 20 = 80), de az '1; 20' jelentése 1 + 20/60 = 1 + 1/3.

Története

[szerkesztés]

Az eredeti sumer rendszerben nem volt nulla, csak helykitöltő karakter (a nullát csak később kezdték használni). A modern verziójában már használják a nullát és a negatív számokat is.

A sumerek a nagyságrendet nem jelölték, így egy szám többféle értéket jelenthetett, például a '30' jelentése lehetett 30, 1800, de akár 30/60 (=0,5) is. A leírt számot a hozzá írt szöveg alapján kellett értelmezni. Feltehetően a számításokat mérnökök végezték, akiknek nem okozott gondot, hogy a számítások eredményeként kapott érték várható nagyságrendjével előzetesen tisztában legyenek (tehát ránézésre el tudták dönteni, hogy a kapott eredmény 30 vagy inkább 0,5).

Törtek

[szerkesztés]

A hatvanas számrendszerben azok a törtek, amiknek nevezője szabályos szám (csak a 2, 3 és 5 az osztója), pontosan kifejezhetők.[1] A táblázat megadja azoknak a törteknek az értékét hatvanas számrendszerben, amik osztója kisebb, mint 60. A hatvanas számrendszerbeli számokat ugyanúgy kell értelmezni, ahogy például az idő megadását használjuk: 8:41.

tízes számrendszer: 1/2 1/3 1/4 1/5 1/6 1/8 1/9 1/10
hatvanas rendszer:  30 20 15 12 10 7:30 6:40 6
tízes számrendszer: 1/12 1/15 1/16 1/18 1/20 1/24 1/25 1/27
hatvanas rendszer: 5 4 3:45 3:20 3 2:30 2:24 2:13:20
tízes számrendszer: 1/30 1/32 1/36 1/40 1/45 1/48 1/50 1/54
hatvanas rendszer: 2 1:52:30 1:40 1:30 1:20 1:15 1:12 1:6:40

Modern használata

[szerkesztés]

Más régebbi eredetű számrendszerekkel ellentétben a hatvanas számrendszert manapság közvetlenül nem használjuk. Használata azonban mindennapos az idő mérésekor (óra, perc, másodperc) és a geometriában szögek esetén (fok, szögperc, szögmásodperc). Egy óra 60 percből áll, 1 perc 60 másodpercből. Hasonlóképpen a geometriai fok 1/60-ad része a szögperc, aminek 1/60-ad része a szögmásodperc. A teljes kör 6×60° = 360°.

Amikor az időt „3:23:17” formában adjuk meg (3 óra, 23 perc, 17 másodperc), a számok lényegében hatvanas számrendszerbeli számok (3×602 + 23×601 + 17×600).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Neugebauer, Otto E. (1955), Astronomical Cuneiform Texts, London: Lund Humphries

Források

[szerkesztés]
  • James Tanton, Ph.D.: Encyclopedia of Mathematics, Facts on File, 2005

További információk

[szerkesztés]
  • Ifrah, Georges (1999), The Universal History of Numbers: From Prehistory to the Invention of the Computer, Wiley, ISBN 0-471-37568-3.
  • Nissen, Hans J.; Damerow, P. & Englund, R. (1993), Archaic Bookkeeping, University of Chicago Press, ISBN 0-226-58659-6
  • Luke Hodgkin: A History of Mathematics From Mesopotamia to Modernity, Oxford University Press, 2005, ISBN 978-0-19-852937-8
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy