Ugrás a tartalomhoz

Hevesi Attila

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hevesi Attila
Született1941. november 4. (83 éves)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
KitüntetéseiMiskolc díszpolgára (2020)
SablonWikidataSegítség

Hevesi Attila (Budapest, 1941. november 4. –) geográfus, pedagógus.

Életrajza

[szerkesztés]

Érettségit a I. István Gimnáziumban tett 1959-ben, majd az ELTE Természettudományi Kar földrajz-biológia szakára jelentkezett, ahol 1964-ben földrajz-biológia szakos középiskolai tanárként végzett. 1964 őszétől 1973 tavaszának közepéig a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban földrajz-biológia szakot tanított. Közben 1969-ben "A Bükk hegység édesvízi-mészkő képződményei" című értekezésével egyetemi doktori címet is szerzett. Tanítványai közül kerültek ki többek között Kozák Miklós és Rózsa Péter, a Debreceni Tudományegyetem Ásvány-Földtani Tanszékének vezetői is.

1973-ban Budapestre költözött, ahol az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa lett, ahol munkaterülete a Mátra- és a Bükk-vidék lett, de folytatta a hazai földrajztudomány történetének kutatását is. 1986-ban védte meg kandidátusi értekezését "A Bükk hegység felszínfejlődése és karsztja" címen. 1986-1988 között a budapesti Természettudományi Múzeum Közművelődési Osztályának főmunkatársaként dolgozott. Emellett, mivel oktatással való kapcsolata 1973 után sem szűnt meg, óraadóként, vagy fél állásban számos félévet tanított végig a Miskolci Egyetemen, valamint az akkor Ho Shi Minh nevét viselő egri tanárképző főiskola csepeli, majd Kazinczy utcai tagozatán és az ELTE Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékén is. 1988-ban az akkor Budafokon megalakult 8 osztályos Kempelen Farkas kísérleti gimnáziumban dolgozott.

1990-től 4 éven keresztül a Miskolci Bölcsész Egyesület elnöknője, Gyárfás Ágnes felkérésére megalapította és vezette az egyesület Földrajz-Környezettan Tanszékét és közben a Kolumbusz Kristóf utazógimnáziumban (Budaörs, Etyek) is tanított. 1993-tól a Miskolci Egyetem újszülött Földrajz-Környezettan Tanszékének félállású docense volt 1995-ig, 1995-től pedig e tanszék lett a fő munkahelye. 2003-ban egyetemi tanárrá nevezték ki, majd 2004-ben "Magyarország aggteleki jellegű karsztjai és jellemzésük" című értekezésével akadémiai doktori fokozatot szerzett.

Munkássága

[szerkesztés]

Munkássága során bejárta Európát, főként a karsztvidékeket (Bihar, Karszt-hegység, Keleti-Alpok, Morva-karszt, Ardennek, Bolognai-gipszkarszt, Plitvice- és Krka-völgy, Mehádiai-hegység), a távolabbi földrészek közül pedig járt Kirgíziában, Mongóliában, Marokkóban, Egyiptomban, a Fundy-öbölben, a Niagara- és a Szent-Lőrinc torkolatvidékén, Kanadában (Mojave-sivatagban, Halál-völgyben) Kaliforniában (Panamint-hegység) és a Cascade-hegység néhány nagy tűzhányóján, valamint (Lassen, Crater Lake, Hood, illetve St. Helen’s.

Írásainak többsége a Földrajzi Értesítő, a Földrajzi Közlemények és a Karszt és Barlang című folyóiratban, valamint a Földtani Közlönyben és különböző tudományos rendezvények kiadványaiban jelent meg.

Szerkesztője és egyik írója volt a Bükk útikönyv 1977-es kiadásának és Kocsis Károllyal a Magyar-szlovák határvidék földrajza című munkának. Összeállítója és írója a Természetföldrajzi Kislexikonnak, és szerzője a Magyarország földje, kitekintéssel a Kárpát-medencére című könyv három földrajzi fejezetének is. Szerkesztette az MKBT Műsorfüzetet 1995-től 1997-ig, az MKBT Tájékoztatót 1998-tól 1999-ig.

Kutatási tevékenysége

[szerkesztés]
  • Felszínalaktan, különös tekintettel a karsztokra és tűzhányó-vidékekre.
  • Tájföldrajz, különös tekintettel a Kárpátok és Kárpát-medence tájtagolódásra, illetve az Észak-magyarországi középhegység (Mátraerdő) és Észak-Amerika természetföldrajzára.
  • A magyarországi földrajztudomány történek kutatása.
  • Földrajztanítás módszertana.

Tudományos fokozatok

[szerkesztés]
  • egyetemi doktor, ELTE (1969)
  • a földrajztudomány kandidátusa, MTA (1987)
  • habilitáció, ELTE (2002)
  • akadémiai doktor, MTA (2004)

Tagságai szakmai szervezetekben

[szerkesztés]

1986-tól tagja a Magyarhoni Földtani Társulatnak. 1996-tól tagja a Magyar Földrajzi Társaságnak és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak, amelynek 1995-től 1999-ig elnöke volt. 2000-től elnöke a Magyar Földrajzi Társaság Borsodi (Miskolci) Osztályának.

Elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 11.)

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy