Jacob van Ruisdael
| Jacob van Ruisdael | |
 | |
| Született | Jacob Isaackszoon Van Ruisdael 1628[1][2][3][4][5] Haarlem[6] |
| Elhunyt |
Haarlem |
| Állampolgársága | Egyesült Tartományok[11] |
| Szülei | Isaack van Ruisdael |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Grote Kerk |
 | |
| Jacob van Ruisdael aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jacob van Ruisdael témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jacob Isaackszoon van Ruisdael (ejtése: [jákob izákszón fan reüzdál]) (névváltozat: Jacob Isaacksz. van Ruisdael; névváltozat magyarul: Ruijsdael; Haarlem, 1628 körül — Amszterdam vagy Haarlem, 1682. március 14.) a holland festészet aranykorának egyik legsikeresebb tájképfestője.
Életpályája
[szerkesztés]Életéről sokkal kevesebb adat maradt fenn, mint munkásságáról. Születési helye is ideje körül is viták folytak a szakirodalomban. Nagyon korán, már apjától, Isaack van Ruisdael-tól tanult festeni, majd Salomon van Ruysdael, a nagybátyja, a híres tájképfestő tanította. 1648-ban a festő céh tagja lett Haarlemben, s itt, majd Amszterdamban alkotott. Soha nem nősült meg.
Az 1650-es évek közepén Németország nyugati részében is megfordult. Van Ruisdael művészete, akárcsak Rembrandté, bensőséges érzelmi vallomás. Nagyon nagy szeretettel festette a holland táj minden változatát, a mocsaras síkságokat, a vízeséseket, a hegyeket, az erdőket, az aranyló búzamezőket, a vihartól ostromolt tengerpartokat, a közelgő vészekkel teljes idők szorongással, nyugtalansággal teli tájait.
Képei egyre több lírai mondanivalót sugalltak. Leginkább a téli megvilágítás és a viharos nyári napok témái fejezték ki az ő a tájképeiből sugárzó nagy fájdalmat. Képei talán azt a rémületet tükrözik, amelyet a holland nép átélt, hiszen az erős viharok gyakran elmosták gátjaikat, s tönkretették termőföldjeiket. Van Ruisdael mintegy érzékelteti az elemek erejének való kiszolgáltatottságot. Már az előtte járt festők is nagy jelentőséget tulajdonítottak az ég ábrázolásának, de ő volt az első, aki architektonikus eget festett, oszlopokat, boltíveket jelenített meg felhőkből építkezve, s ezekből egy párás, félelemkeltő vagy éppen reményeket ébresztő légköri tüneményeket jelenített meg.
Leghíresebb képe a Wijki szélmalom (Rijksmuseum, Amszterdam), e képen a partokat védő gátat csapkodják a tenger hullámai, egy vitorlás dermedten áll a tengerben, a gáton belül pedig a széles, termékeny alföld képe bontakozik ki előttünk, tipikus holland táj szélmalommal és emberekkel. A háttérben tornyosuló felhőkkel egy nyugtalanító tájkép áll össze, szinte érzékelteti a vihar előtti csendet.
A festőnek mintegy ötszáz képe és 10 rézkarca ismeretes. Van Ruisdael Zsidó temető című képe Goethét egy cikk írására ihlette, melynek címe: Ruisdael als Dichter, magyarul: Ruisdael, a költő
Az újabb kutatások szerint munkából nem gazdagodott meg, de nem is volt szegény, apjánál jobb anyagi körülmények között élt. [12] Mindössze 54 évet élt.
Képeiből
[szerkesztés]- Liget (Bécsi Szépművészeti Múzeum)
- Erdős táj (Bécsi Szépművészeti Múzeum)
- Haarlem látképe (Berlin)
- Tengerparti táj (National Gallery, London)
- Mocsár (Ermitázs, Szentpétervár)
- Havas téli táj (Rijks Múzeum, Amszterdam)
- Erdei tó (1631, Szépművészeti Múzeum, Budapest)
- Erdős táj házakkal (Szépművészeti Múzeum, Budapest)
- Amszterdami látképe (Szépművészeti Múzeum, Budapest)
Galéria
[szerkesztés]-
Folyópart (1649) -
Erős vihar egy mólónál (1650 körül) -
Zsidó temető (1657) -
Havas téli táj (1665–1670) -
Amszterdam látképe
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Jacob van Ruisdael (angol nyelven)
- ↑ a b Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ LIBRIS, 2012. november 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Slive, Seymour (2013) De molen bij Wijk bij Duurstede. Jacob van Ruisdael, p. 8
Források
[szerkesztés]- A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Jacob van Ruisdael lásd 188-189. p. ISBN 963 13 2393 5
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Ruijsdael, Jakob van lásd 400-401. p.
