Ugrás a tartalomhoz

Jogfilozófia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jogfilozófia, régiesen jogbölcselet a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág. Művelői a jog, a törvények természetének mélyebb megértését tűzték ki maguk elé.

Területei

[szerkesztés]

A jogfilozófia fejlődése során három meghatározó szemléletmódja alakult ki:

  • A természetjogi filozófia arra az ötletre épül, mely szerint az embert megváltozhatatlan, természetből eredő törvények övezik, és jogalkotóink feladata ezen törvények meghatározása, leírása, kodifikációja.
  • Az analitikus jogfilozófia a következő kérdéseket teszi fel: Mi a törvény? Mik a jogérvényesség kritériumai? Mi a jog és a morál kapcsolata? etc.
  • A normatív jogfilozófia fő problémája a jog mibenlétének kérdése. A moralitással és a politikai filozófiával van átfedésben, és tartalmaz olyan kérdéseket, mint például Engedelmeskedni kell-e egyáltalán a jognak? Mikor és hogyan büntethetők a jogsértők? Hogyan válasszuk meg a büntetések mértékét? Hogyan ítélkezzenek a bírók? A modern jogfilozófia elsődlegesen a nyugati eszmék hatása alatt áll. A nyugati törvénykezési tradíciók oly mértékben áthatották a világot, hogy univerzálisnak tekinthetők. Mégis, a filozófiatörténetben számtalan példát találunk arra, hogy arab filozófusoktól kezdve az ókori görögökig milyen végtelenül sokféleképpen gondolkodtak ezekről a kérdésekről.

Jogfilozófiai alapkérdések

[szerkesztés]

- Mi a jog? - Mi az igazságosság? - Mi az erkölcs szerepe? - Miben áll a jog kötelező ereje? - Alapvető emberi jogok jogfilozófiai alapja - Emberi személy fogalma - Milyen az emberi természet? - Milyen a dolgok természete - Közjó

Jogfilozófiai irányzatok

[szerkesztés]

Jelentős magyar jogfilozófusok

[szerkesztés]

Jelentős nem magyar jogfilozófusok

[szerkesztés]

Kapcsolódó tudományok

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Helmut Coing: A jogfilozófia alapjai; ford. Szabó Béla; Osiris, Bp., 1996 (Osiris tankönyvek)
  • A jogi gondolkodás mérföldkövei. A kezdetektől a XIX. század végéig. Tankönyv jogászhallgatók számára; szerk. Frivaldszky János; 2. jav., mód. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 2013
  • Szabadfalvi József: Kísérlet az "új magyar jogfilozófia" megteremtésére a 20. század első felében; Gondolat, Bp., 2014
  • Frivaldszky János: A jog- és a politikai filozófia erkölcsi alapjai; Pázmány Press–PPKE JÁK, Bp., 2014 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Tanulmányok)
  • Cserne Péter: Közgazdaságtan és jogfilozófia. Rendszertelen áttekintés a jog gazdasági elemzésének elméleti és módszertani alapjairól; Gondolat, Bp., 2015 (Recta ratio)
  • Karácsony András: Jogelméleti előadások; ELTE Eötvös, Bp., 2017 (ELTE jogi kari jegyzetek)
  • Varga Csaba: Jogfilozófia a múlt, a jelen és a jövő ölelésében; Pázmány Press–PPKE JÁK, Bp., 2018 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Tanulmányok)
  • Fekete Balázs: Az európai alkotmánypreambulum. Összehasonlító és elméleti perspektívák; ELTE Eötvös, Bp., 2019 (ELTE jogi kari tudomány)
  • Werner Hamacher: Menedékhely. A kutatáshoz és oktatáshoz való jogról és más írások; vál., ford. Szabó Csaba; Ráció, Bp., 2019
  • Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei; 4. jav. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 2019
  • Ernst-Wolfgang Böckenförde: Állami jog és erkölcsi rend. Válogatott tanulmányok; ford. Arató Balázs; L'Harmattan, Bp., 2020
  • Turgonyi Zoltán: Természetjogállam. Egy új erkölcsi és politikai közmegegyezés lehetséges elméleti alapjainak vázlata; Kairosz, Bp., 2021
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy