Ugrás a tartalomhoz

Kamassz nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
kamassz
Beszélők száma0 fő
NyelvcsaládUráli nyelvcsalád
   Szamojéd nyelvek
    Déli szamojéd nyelvek
     kamassz-szölkup csoport
      Kamassz
Írásrendszerírás nélküli
Hivatalos állapot
Hivatalossehol
Nyelvkódok
ISO 639-3xas

A kamassz nyelv az uráli nyelvcsalád legújabban kihalt tagja. 1985-ben a Sziktivkari Finnugor Konferencián még bemutatták a konferencia résztvevőinek az utolsó kamassz asszonyt, aki bár nem beszélt folyékonyan, mégis emlékezett még nagyszüleinek nyelvéből néhány mondatra. Plotnyikova asszony 1989-ben halt meg, azóta a kamassz kihaltnak tekinthető. A Szajáni hegységben élt nép egyrészt az erősödő oroszban, másrészt a szintén őshonos hakasz (köztörök/turki nyelv) népbe olvadt bele.

A kamassznak nem volt soha irodalmi változata, és iskolai oktatás sem folyt ilyen nyelven. Az I. világháború után a kamassz mint aktívan használt nyelv valószínűleg megszűnt létezni, 1925-re már nem lehetett a nyelvet aktívan használó embertől gyűjteni, bár passzív, nem folyékony nyelvismeret még a 20. század végéig jelen volt.[1]

Kamassz sirám

[szerkesztés]

Népköltészetének sajátos darabja – és sajnos egyben egyetlenegy megmaradt nagyobb példája – a „kamassz sirám”,[2] ezt 1914-ben rögzítette Kai Donner fonográfra. Adatközlője (Avdajeka Andzsigatova) az egyik volt az utolsók közül, akik még folyékonyan tudták beszélni a nyelvet. A sirámban elpanaszolja: „Nagy nemzetségemből egyedül maradtam”, és a régi, elveszett életvitelüket is leírja, annak pusztulását. Ami ennek a dalszövegnek a hátterét illeti: a nyelvcserén túl, a kamasszok korábbi nomadizáló rénszarvastartása éppen ebben az időben lehetetlenült el immár annyira (rénszarvasjárvány), hogy végleg fel kellett adni. Megszűnt a nyári és a téli szálláshely közötti rendszeres éves nomadizálás, végleg letelepedtek a téli szálláshelyeiken, a megmaradt kevés rénszarvast szélnek eresztették, de még visszaemlékeztek az emberek a régi nomád életükre, a nyári legelők fehér hegyormaira.[1]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Lotz, János.szerk.: Domokos Péter: Az uráli verselés, Uralisztikai olvasókönyv. Tankönyvkiadó, 477–492. o. (1977) 
  2. Szilágyi N. Sándor. Világunk, a nyelv, Osiris könyvtár. Osiris, 207. o. (2000). ISBN 963-379-901-5 

További információk

[szerkesztés]
  • Eugen Helimski: A szamojéd népek vázlatos története. [2009. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  • Nagy, Katalin: Mutatványok a kisebb uráli népek irodalmából. Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház. [2009. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 2.) Uráli népek költészetéből szövegpéldák, közülük az egyik a kamassz sirám.
  • Aulis Johannes Joki (Hrsg.): Kai Donners Kammasisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik. (= Lexica Societatis Fenno-Ugricae 8). Suomalais-Ugrilainen Seura, Helsinki 1944.
  • Simonics Péter: Kamassian; in: szerk.: Daniel Mario Abondolo: 19 Kamassian / by Péter Simonics, The Uralic Languages (angol nyelven). Taylor & Francis, 580-589/619. o.. ISBN 041508198X, ISBN 9780415081986 (1998) 

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy