Ugrás a tartalomhoz

Kermode-baribál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kermode-baribál
Kermode-baribál a természetes élőhelyén
Kermode-baribál a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. americanus
Tudományos név
Ursus americanus kermodei
Hornaday, 1905
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kermode-baribál témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kermode-baribál témájú kategóriát.

A Kermode-baribál (Ursus americanus kermodei) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó fekete medve (Ursus americanus) egyik alfaja.

Tudnivalók

[szerkesztés]

A Kermode-baribálnak, amelyet „szellem medvének” is neveznek, gyakran nagyon világos színű bundája van. Körülbelül az állomány 10-20 százalékának fehér vagy krémszínű a bundája.[1] Az állatok Brit Columbia partvidékének középső részén élnek, egy viszonylag kis területen. E színeltérést az autoszomális domináns öröklődés okozza. Az állatok nem albinók, nem rokonok a jegesmedvével és nem tartoznak az alaszkai ABC-szigetek „szőke” barna medvéihez. A párzási időszak májustól júliusig tart, az embriók késleltetve ágyazódnak be az anya méhébe. Ha a nősténymedve képes fenntartani a vemhességet, a beágyazódás ősszel megtörténik és télen akár öt bocsból álló alom is születhet.[2]

A kanadai őslakosok „szellem- vagy kísértetmedvének” tartják, és számos mitológiájukban jelen vannak.[3] Kanada csendes-óceáni partvidékén élő kitasoo(wd) nép több ezer éve ismeri a fehér medve legendáját, amely szerint a holló, a világ teremtője, fagyott kőből zöldellő kertté változtatta a Földet. Ám mementóul a fagyos múltra, minden tizedik fekete medve szőrét fehérre színezte.[2]

A Kermode-baribál elterjedési területe a brit-columbiai Princess Royal-szigettől Prince Rupertig és Hazeltonig terjed. Az őslakosok Moksgm'ol-nak nevezik anyanyelvükön. 2006 februárjában, Brit Columbia miniszterelnöke a tartomány címerállatának nyilvánította a Kermode-baribált.

A Kermode-baribál egyik kutatójáról, a kanadai Francis Kermode-ről és annak társáról, egy zoológusról, William Temple Hornaday-ról kapta a nevét. Hornaday egyben az állat leírója is.[4]

A bunda színe

[szerkesztés]

2001-ben rájöttek, hogy mi okozza a világos bunda színét. A melanocortin 1 receptor génben egy nukleotid felcserélődik. A tudósok 220 medvétől vettek DNS-t, és összehasonlítva, mind a huszonkét fehér bundájú medvénél megtalálták az autoszomális domináns öröklődést okozó szakaszt.[2][5] A fehér színű bunda segíti az állatot a halászatban; egy 2009-es vizsgálat szerint nappali fényben a halak kétszer gyakrabban veszik észre és menekülnek el a fekete, mint a világos égboltnál halványabbnak tűnő fehér medvék elől.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ritland, Kermit (2001). „Inheritance and population structure of the white-phased "Kermode" black bear”. Current Biology 11 (18), 1468–1472. o. DOI:10.1016/s0960-9822(01)00448-1. 
  2. a b c d Patricia Edmonds (2017. december). „Miért fehér ez a fekete medve?”. National Geographic (Magyarország) (12), 130. o, Kiadó: Central Médiacsoport. ISSN 1589-3669. (Hozzáférés: 2017. december 18.) 
  3.  (2006). Last Stand of the Great Bear. National Geographic. ISBN 0-7922-4110-X.
  4. Steve Warmack: The Kermode Bear. [2008. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 18.)
  5. Kermit Ritland, Craig Newton, and H. Dawn Marshall (2001. szeptember 18.). „Inheritance and population structure of the white-phased “Kermode” black bear” (angol nyelven). Current Biology 11 (18), 1468–1472. o. DOI:10.1016/S0960-9822(01)00448-1. 

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy