Keskenyerdő
| Keskenyerdő (Kozjak) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Bellye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31328 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 36″, k. h. 18° 46′ 12″45.660000°N 18.770000°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 36″, k. h. 18° 46′ 12″45.660000°N 18.770000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Keskenyerdő, (horvátul: Kozjak, németül: Geisdorf) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bellyéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 16, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre Baranyában, a Drávaszög területén, a Kopácsi-réten fekszik. A Rét, a Duna és a Dráva összefolyásának területe, a Dráva dunai torkolatától a falvak felé 10–15 km szélességben terül el. Körülbelül egyhatodát erdőség borítja, a többi áradáskor víz, máskor rétség. Régen az év nagy részében rendszerint víz alatt állt és csak az ár visszahúzódásakor váltak láthatóvá a holtágak és tavak, mint a Kopácsi tó. Ma az egész terület a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park részét képezi.
Története
[szerkesztés]A település a korábban Rétnek, újabban Kopácsi-rétnek nevezett területen Laskó határában jött létre a 19. század közepén, Keskenyerdő-puszta néven mezőgazdasági majorként a bellyei uradalom területén. A közeli kiterjedt legelőkön szarvasmarhákat, lovakat tartottak. A 19. század végén, a baranyai mezőgazdaság fejlesztése miatt eltűntek a marháknak és lovaknak szánt legelők és az állattenyésztés fokozatosan háttérbe szorult. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A délszláv hatóságok a település nevét Kozjakra (koza = kecske) szlávosították. Az 1920-as években a bellyei uradalmat államosították. 1941 és 1944 között a település ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháború után Keskenyerdőn főként zöldséget termesztettek. 1957-ben „Vitamin” néven paprikafeldolgozó üzemet létesítettek. Az istállókban már a 20. század eleje óta teheneket tartottak és tejet termeltek. 1958-tól szarvasmarha-hizlalásra és hústermelésre álltak át. Ide tartozott a dunai-pusztai Ebling-telep is. 1957-ben 130, 1960-ban 903, 1971-ben 494 hízómarhát neveltek a telepeken. 1972-ben az itteniek 7166 hektár földön gazdálkodtak. Az 1960-as években a falunak iskolája, kultúrháza, vendéglője is volt. A megélhetési nehézségek miatt az 1970-es évektől megindult a lakosság elvándorlása. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a horvát, 14%-a magyar, 11%-a szerb, 6%-a szlovén, 3%-a német anyanyelvű volt. A falut 1991 szeptemberében megszállták a JNA katonái és a szerb szabadcsapatok. A településnek 2011-ben 60 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 438 | 261 | 0 | 0 | 870 | 597 | 403 | 407 | 201 | 140 | 93 | 60 |
(1900-tól 1981-ig településrészként, 1991-től önálló településként. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Laskóhoz számították.)
Gazdaság
[szerkesztés]A pusztán hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezte a megélhetés alapját. Ma a mezőgazdaság mellett a falusi turizmus fejlesztése a fő cél.
Sport
[szerkesztés]Az NK Hajduk Kozjak labdarúgóklubot az 1950-es években alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Bellye község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
