Ugrás a tartalomhoz

Kokand

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kokand (Qo’qon/Қўқон)
Közigazgatás
Ország Üzbegisztán
Jogállásváros
Irányítószám150700
Népesség
Teljes népesség252 731 fő (2020. jan. 1.)
– elővárosokkal239 900 (2016) fő
Népsűrűség6000 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság409 m
Terület40 km²
Időzóna+5 (UTC)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 31′ 43″, k. h. 70° 56′ 33″40.528611°N 70.942500°EKoordináták: é. sz. 40° 31′ 43″, k. h. 70° 56′ 33″40.528611°N 70.942500°E
Kokand weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kokand témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kokand (üzbég nyelven: Qo'qon, Қўқон, قوقان; orosz nyelven: Кока́нд; perzsa nyelven: خوقند, latinizált: Xuqand; Chagatai: خوقند, Xuqand; tadzsik nyelven: Хӯқанд, latinul: Xökand) város Üzbegisztánban a Fergána régióban, a Fergana-völgy délnyugati peremén. Kokand lakossága 2014. április 24-én körülbelül 187 477 volt. A város beceneve "Szélváros", vagy néha "A vaddisznó városa".

Fekvése

[szerkesztés]

Taskenttől 228 km-rel délkeletre, Andižántól 115 km-rel nyugatra és Fergánától 88 km-rel nyugatra fekvő település.

Kokand a Fergána-völgybe vezető két fő ősi kereskedelmi út kereszteződésében fekszik, melyek közül az egyik északnyugatra vezet a hegyek fölött Taskentbe, a másik pedig nyugatra Khujandon keresztül. Ennek eredményeként Kokand a fő közlekedési csomópont a Fergána-völgyben.

Története

[szerkesztés]
Egy középkori pajzson ábrázolt csatajelenet Kokandból
Khudayar Khan tér, Kokand

Kokand legalább a 10. század óta fennáll, egykor Khavakand néven volt említve, és az utazók beszámolóikban gyakran említették mint a Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia közötti karavánút melletti várost. Kokandot az 1. században a kínai Han-dinasztia hódította meg. Később az arabok győzték le, majd a 13. században a mongolok pusztították el.

A jelenlegi várost 1732-ben mint erődöt említették, amely egy másik régebbi erőd, Eski-Kurgan helyén épült. 1740-ben az üzbég királyság fővárosává vált, a Kokandi Kánság, amely nyugatra Kizilordáig és északkeletre Biskekig terjedt. Kokand egyben a Ferganai-medence legfontosabb vallási központja is, több mint 300 mecsettel büszkélkedve.

Az Orosz Birodalom erői Mihail Dmitrijevics Szkobelev irányítása alatt 1883-ban elfoglalták a várost, amely azután az orosz Turkesztán részévé vált. Miután Kokand és általában egész Közép-Ázsia csatlakozott a Birodalomhoz, 40 évig a békében élt a régió. Az első világháború alatt két forradalom történt az Orosz Birodalomban. A szeparatisták kihasználták a helyzetet, hogy destabilizálták a várost és megakadályozták a forradalmi változásokat. Tehát ez volt a rövid életű (72 napos) (1917–18) Autonóm Turkesztán (a Kokand Autonómia néven is ismert) bolsevikellenes ideiglenes kormány fővárosa.

Nevezetességek

[szerkesztés]
Ajtórészlet Kokandból
  • Khudayar Kán palotája - 1863 és 1874 között Muhammad Khudayar Kán építette. A befejezés után Közép-Ázsia egyik legnagyobb és legszembetűnőbb palotája volt. Eredetileg százhárom szobája volt, melyből mára tizenkilenc maradt fenn, és ma múzeumnak ad otthont.
  • Jummi-mecset - 1800-1812-ben épült és 1989-ben nyitották meg újra.
  • Amin Bég Medresze - 1813-ban épült.
  • Dakhma-I-Shokhon, a kokandi kánok 1830-as években épült nekropolisza.
  • Khamza Múzeum - Kokand szovjet hősének, Hamza Hakimzade Niyazinak szentelték.

Oktatás és kultúra

[szerkesztés]

A városban számos medresze található. Kokand számos tudósnak ad otthont, mint például Abdulhafiz Al-Quqoniy és Yorqinjon Qori Al-Quqoniy.

Kokand oktatási központ, egy intézettel, kilenc főiskolával és líceummal, valamint számos múzeummal.

Gazdaság

[szerkesztés]

Kokand központja a műtrágya, vegyi anyagok, gépek, gyapot és élelmiszeripari termékek gyártásának. Az elmúlt két évtizedben új kerületek és középületek épültek a városban, valamint számos ház, üzlet, kávézó, étterem és egyéb magánszektorbeli vállalkozás is.

A város szülöttei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Verebes Károly. Új Tükör, XXIV. évf. 50. sz. (1987. december 13.) 48. o.

Források

[szerkesztés]
  • Географические названия мира: Топонимический словарь. — М: АСТ. Поспелов Е.М. 2001.
  • The Politics of Muslim Cultural Reform, Jadidism in Central Asia by Adeeb Khalid, Oxford University Press, 2000

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kokand című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy