Ugrás a tartalomhoz

Kordillerák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kordillerák
Aconcagua, a hegylánc legmagasabb pontja
Aconcagua, a hegylánc legmagasabb pontja

Magasság6962 m
HelyÉszak-Amerika és Dél-Amerika
 Kanada
 USA
 Mexikó
 Guatemala
 Honduras
 Costa Rica
 Panama
 Argentína
 Chile
 Peru
 Bolívia
 Ecuador
 Kolumbia
 Venezuela
HegységPacifikus-hegységrendszer
Legmagasabb pontAconcagua (6962 m)
Típusvulkanikus, gyűrődéses
Hosszúság15 000 km
Elhelyezkedése
Kordillerák (Dél-Amerika)
Kordillerák
Kordillerák
Pozíció Dél-Amerika térképén
d. sz. 16°, ny. h. 72°16.000000°S 72.000000°WKoordináták: d. sz. 16°, ny. h. 72°16.000000°S 72.000000°W
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kordillerák témájú médiaállományokat.

A Kordillerák (ejtsd: [kordiljérák]) a cirkumpacifikus övnek, közismertebb nevén a tűzgyűrűnek a Csendes-óceán keleti partja mentén húzódó hegylánca, mely közel 15 000 km hosszúságban az amerikai kontinens nagy reliefű nyugati peremét képezi. A hegyvonulat földrajzilag és geológiailag több részre oszlik. Kialakulását geodinamikailag a szubdukciónak köszönhetjük, rövid kivételektől eltekintve a teljes hosszában óceáni kőzetlemez bukik kontinentális kőzetlemez alá. A szubdukció szakaszonként különböző jellege okozza, hogy egyes részein aktív vulkánosság van, más részei e tekintetben inaktívak. Ugyanakkor – szintén a szubdukció miatt – az egész ív erős földrengésaktivitást mutat, a földrengések hipocentrumai sok helyen nagyon látványosan kirajzolják az alábukó kőzetlemezt (Wadati–Benioff zóna). E tekintetben az Andok egyes területeit szokták tankönyvi példaként említeni, illetve ábrán bemutatni. Az északi részen egy hosszabb szakaszon a helyzetet bonyolítja a már alábukott Farallon-lemez, illetve a maradványai, pl. a Juan de Fuca-lemez; emiatt és részben más okokból a hegylánc itt kiszélesedik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A spanyol cordillera [ejtsd: kordiljéra] szó jelentése ’hegyláncolat’, amely a cuerda ’kötél’ főnévvel van összefüggésben. A Kordillerák kifejezést főleg a Dél-Amerikai Andokra használják, és ritkábban a Csendes-óceán mellett emelkedő részekre. Kolumbiában és Venezuelában a hegy pozíciója szerint hívják Nyugati-, Középső- és Keleti-Kordilleráknak, míg Ecuadorban, Peruban, Bolíviában, Chilében és Argentínában különböző helyi elnevezéseket kaptak.

(Megjegyzendő, hogy a többes szám használata nem is lenne indokolt, mivel a spanyol cordillera már egyes számban is hegységrendszerre utal.)

Részei

[szerkesztés]

A Kordillerák vonulatai az Aleut-szigetektől Panamán át a dél-amerikai Tűzföldig húzódnak, és a földrész teljes területének mintegy harmadát foglalják el. A hegyvonulat szerkezete komplex: részben tektonikus mozgások, részben pedig vulkáni tevékenység során alakult ki. Észak-Amerikában a hegylánc két vonulata a Nyugati-Kordillerák és a Keleti-Kordillerák. A két nagy vonulat között számos fennsík és medence fekszik, ezek közül a nevezetesebbek: Columbia-fennsík, Colorado-fennsík és a Mexikói-fennsík.

A Keleti-Kordillerák északról dél felé haladva a következő részekből áll: Mackenzie-hegység, Sziklás-hegység, Keleti-Sierra Madre, valamint Közép-Amerika nem vulkanikus hegységei. A hegylánc a Csendes-óceán és a Jeges-tenger, illetve az Atlanti-óceán és a Karib-tenger vízgyűjtő területeinek vízválasztója.

A Nyugati-Kordillerák vonulatához a Cascade-hegység, a Sierra Nevada és a Parti-hegység tartozik. A hegyláncok között hosszanti süllyedékek húzódnak (pl: Kaliforniai-árok).

Dél-Amerikában sok a vulkáni csúcs. Argentínában van a nyugati félteke legmagasabb hegycsúcsa, a 6962 méter magas Aconcagua.[1] A tűzhányók többsége a történelmi idők előtt volt aktív, és számos hegygerinc a hóhatár felett van. A hegyláncok között több völgy, medence és alacsony plató található; ezek adnak otthont a településeknek.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Juhász Erika: Az összeragadt kontinens: Fejezetek az észak-amerikai Kordillerák történetéből. In: Természet Világa: természettudományi közlöny, 1992. (123. évf.) 2. sz., 66-70. old.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy