Ugrás a tartalomhoz

Kosz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kosz (Κως)
A koszi gümnaszion
A koszi gümnaszion
Közigazgatás
Ország Görögország
RégióDél-Égei-szigetek
SzékhelyKosz
Népesség
Teljes népesség33 387 fő
Népsűrűség108 fő/km²
Népcsoportokgörögök
Földrajzi adatok
FekvéseÉgei-tenger
SzigetcsoportDodekanészosz
Terület290,3 km²
Tengerszint feletti magasság846 m
Legmagasabb pontMont Dikaio (843 m)
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Kosz (Görögország)
Kosz
Kosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 48′ 55″, k. h. 27° 06′ 37″36.815278°N 27.110278°EKoordináták: é. sz. 36° 48′ 55″, k. h. 27° 06′ 37″36.815278°N 27.110278°E
Kosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosz témájú médiaállományokat.

A görögországi Kosz (görögül: Κως, ógörög ejtéssel Kósz) szigete az Égei-tengerben található, a Dél-Égei-szigetek, ezen belül a Dodekanészosz tagja.

Története

[szerkesztés]

Az ókorban a Lindoszból, Knidoszból és Halikarnasszoszból álló délkeleti unióhoz tartozott. Az i. e. 6. század végén a perzsák elfoglalták; az i. e. 5. században Athén szövetségese volt, és itt született Hippokratész.

A peloponnészoszi háborúban lerombolták, és i. e. 366-ban építették újjá. A hellenisztikus korban itt nevelkedett Philétasz, a pásztori költészet szülőatyja. Theokritosz egyik legismertebb költeménye ezen a vidéken játszódik.

Műemlékei és szentélyei még ma is láthatók. Aszklépiosz híres szentélye – ahonnan a görög orvostudomány kiindult – Kosz városa közelében van. Valamikor Apollón szentélye volt; valamivel Hippokratész halála után, az i. e. 4. század közepén fogtak hozzá az Aszklépiosz-templom és a környező létesítmények építéséhez, amelyek számos i. e. 3. századi jellegzetességet is mutatnak.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A szigeten állnak a világ alighanem legidősebb, mintegy kétezer éves keleti platánjai (Platanus orientalis). A legöregebb fa roskadozó ágait ötven márványoszlop tartja.[1]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 23. old.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy