Kova–szaru szivacsok

Kova–szaru szivacsok
	Evolúciós időszak: Kambrium – jelen
	Xestospongia testudinaria
Rendszertani besorolás
Domén:	Eukarióták (Eukaryota);
Csoport:	Opisthokonta;
Csoport:	Holozoa;
Csoport:	Filozoa;
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Szivacsok (Porifera);
Osztály:	Demospongiae; Sollas, 1885
Szinonimák
	Ceratospongia; Ceratospongiae; Demospongea R. M. Finks et al., 2004; Demospongia Sollas, 1885;
Alosztályok
	Heteroscleromorpha; Keratosa; Verongimorpha;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kova–szaru szivacsok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kova–szaru szivacsok témájú kategóriát.

A kova–szaru szivacsok (Demospongiae) a szivacsok (Porifera) törzsének egy osztálya nagyjából 8000 recens fajjal; ez a ma élő szivacsfajok 90 százaléka.

Származásuk, elterjedésük

Meglehetősen rosszul fosszilizálódnak, de akkora tömegekben éltek, hogy viszonylag sok kövületük maradt fenn. Az osztály a kambrium elején alakult ki, és a korai krétára már valamennyi rendje kifejlődött (Hoffmann–Mátics).

Megjelenésük, felépítésük

Vázuk szilícium-dioxid anyagú szivacstűkből és sok esetben sponginból épül fel — a spongin egy kizárólag erre az osztályra jellemző, szálas, szaruszerű fehérje. A sponginrostok a kovatűket kapcsolják össze. Kovatűi a szivacsok egy másik osztályának, az üvegszivacsoknak is vannak, de a két osztály tűinek alakja eltérő. A fosszíliák ásványos összetétele értékes információkat nyújt az óceán vizének egykori sótartalmáról és hőmérsékletéről.

Méretük és alakjuk igen változatos; egyes fajok élénk színűek (Lőrinczi–Torma).

Felépítésük túlnyomórészt leukonoid típusú (aszimmetrikus). Méretük és formájuk változatos; a legnagyobbak átmérője eléri az 1 métert. Belsejükben bonyolult csatornarendszer alakult ki.

Életmódjuk, élőhelyük

Legtöbbjük tengeri, de a szivacsok másik két osztályától eltérően közöttük előfordulnak édesvízi fajok is. Hosszú életűek; a fajok többségének várható élettartama 500–1000 év.

Az elmúlt több mint félmilliárd évben rendkívül változatos környezeti feltételekhez alkalmazkodtak, így a trópusok sekély és meleg partmenti vizeitől a mélytengerekig mindenfelé megtalálhatók.

Ebbe az osztályba tartozik az édesvízi szivacsok egyetlen rendje (Spongillida), de a fajok nagy többsége ebben az osztályban is tengeri (Lőrinczi–Torma).

Ivaros szaporodásuk

Nagy többségük hímnős (hermafrodita), de az önnemzés kivételesen ritka. Nincsenek ivarmirigyek: a spermiumok feladatait choanocyták láltják el, a petesejtekké pedig az archeociták alakulnak át.

A vízbe engedett hím sejtek a pórusokon jutnak be a másik szivacsba, és ott mennek a mezóliumban termékenyítik meg a petesejteket. Néhány kivétellel elevenszülők: a megtermékenyített petesejt a testben marad, amíg a lárva ki nem kel.

Néhány faj a petesejteket is a vízbe engedi, és ott termékenyülnek meg.

A lárvák egy ideig planktonikus életet élnek (lebegnek), majd valamilyen felülethez tapadnak, és ott kifejlett szivaccsá alakulnak.

Rendszertani felosztásuk

Az osztályt^[1] 3 alosztályra és az alosztályba nem sorolt Myceliospongia nemre bontják:

1. Heteroscleromorpha alosztály 17 renddel

2. Keratosa alosztály 2 renddel

Dendroceratida
Dictyoceratida

3. Tetractinomorpha alosztály 3 renddel:

Jegyzetek

↑ Porifera World Database (2017) alapján

Források

Barnes, Robert D.. Invertebrate Zoology. Philadelphia, PA: Holt-Saunders International, 104. o. (1982). ISBN 0-03-056747-5
Farkas et al.: Farkas János, Szővényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin (2013):Állatrendszertani gyakorlatok Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Hoffmann–Mátics: Hoffmann Gyula, Mátics Róbert: Élet a Földön – történeti földtan
Warbletoncouncil enciklopédia
Lőrinczi–Torma: Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 22.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Porifera World Database (2017) alapján

[1]