Ugrás a tartalomhoz

Ladoga-tó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladoga-tó
Északi part
Északi part
Ország(ok) Oroszország
HelyKarélia, Leningrádi terület
Vízgyűjtő terület276 000 km2
Elsődleges forrásokSzvir, Volhov, Vuoksi
Elsődleges lefolyásokNéva
Hosszúság219 km
Szélesség138 km
Felszíni terület17 700 km2
Átlagos mélység51 m
Legnagyobb mélység230 m
Víztérfogat837 km3
Tszf. magasság4,84 m
Szigetek660
Elhelyezkedése
Ladoga-tó (Oroszország)
Ladoga-tó
Ladoga-tó
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 60° 45′, k. h. 31° 30′60.750000°N 31.500000°EKoordináták: é. sz. 60° 45′, k. h. 31° 30′60.750000°N 31.500000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladoga-tó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Ladoga-tó (oroszul Ладожское озеро [Ládázsszkoje ózerá]) egy oroszországi édesvizű Karéliában és a Leningrádi területen, Szentpétervártól kb. 50 km-re északkeletre.

Területe 17 600 km². Ez Európa legnagyobb tava, a Föld 15 nagy édesvíz-tartalékának egyike. Körülbelül 210 kilométer hosszú és 130 kilométer széles, mélysége helyenként eléri a 225 métert. A tóba 32 kisebb folyó ömlik, de vizét csak egyetlen folyó, a Néva vezeti le.

Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági és az ipari tevékenység jelentős környezeti károkat okozott, az eutrofizáció és a vízminőség romlása egyre nagyobb méreteket ölt a Ladoga-tónál, pedig ez az egyedüli otthona a kihalás szélére sodort édesvízi fókaalfajnak, a Ladoga-tavi gyűrűsfókának (Pusa hispida ladogensis).

A Ladoga-tó északnyugati részén található a Valaam-szigetcsoport (Valaamszkije osztrova), mely a Valaam-szigetből és több mint 50 kisebb szigetből áll. A központi szigeten lévő Valaam-kolostort a 14. században alapították és 1715-ben I. Péter parancsára újították fel. Évtizedeken át ez volt Oroszország egyik kulturális és vallási központja, melyet a cárok és az orosz egyház egyaránt támogatott.

A második világháború idején a befagyott tó jegén keresztül látták el a németek által körülzárt Leningrádot.

Források

[szerkesztés]
  • Varga Lajos: A Ladoga-tó. In: Természettudományi Közlöny, 1941. (73. évf.) 1126. sz. 533–537. oldal.
  • Miről híres a Ladoga? In: Búvár (1960–1989), 1989. (44. évf.) 6. sz. 31. oldal.
  • Sikerült megmenteni a Ladoga-tó fókáit. In: Természet Világa. Természettudományi Közlöny, 1987. (118. évf.) 1. sz. 31. oldal.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy