Ugrás a tartalomhoz

Laserdisc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy laserdisc (balra) mérete egy DVD-hez viszonyítva

A LaserDisc (LD) egy házi videóformátum, amely az első kereskedelmi forgalomban is kapható optikai adathordozó volt. Eredetileg Discovision néven került piacra 1978-ban. A technológia több különböző néven is futott (Reflective Optical Videodisc, Laser Videodisc, Laservision, Disco-Vision, DiscoVision, és MCA DiscoVision) egészen addig, amíg a Pioneer Electronics meg nem szerezte a gyártó részvényeinek többségét, és az 1980-as évek közepétől LaserDisc néven hozta forgalomba.

A laserdisc az optikai tárolásnak köszönhetően sokkal jobb minőséget produkált, mint az akkor konkurens VHS és Betamax mágnesszalagos rendszerek. Ennek ellenére Európában és Észak-Amerikában nemigen terjedt el, főleg Japánban és Délkelet-Ázsiában vált népszerűvé. Az 1990-es években Hongkongban a laserdisc volt a leggyakoribb formátum a videokölcsönzőkben.[1]

A laserdiscnél használt technológia előfutára volt a CD és DVD formátumoknak.

Története

[szerkesztés]

A Laser lemez technológiát David Paul Gregg és James Russel találta fel 1958-ban, majd 1961 és 1990-ben szabadalmaztatta.[2] 1969-ben a Philips kifejlesztett egy videolemezt reflektív üzemmódban, melynek előnye a transzparens üzemmód. Az MCA és a Philips úgy döntött, hogy egyesítik erőfeszítéseiket, majd 1972-ben közösen bemutatták a videolemezt. Ez a formátum volt az első a piacon, melyet az Atlanta 1978. december 15-én mutatott be, majd két év múlva megjelentek a VHS videómagnók, és négy évre rá a CD lemez, melynek alapja a lézeres technológia volt. A Philips MCA közös együttműködés nem volt sikeres, így megszűnt pár év múlva. Számos tudós felelős a korai kutatás végett, úgy mint Richard Wilkinson, Ray Dakin és John Winslow is, akik az Optical Disc Corporation vállalatot alapították anno. Jelenleg ODC Nimbus néven vannak jelen a piacon.[1]

Az első laserdisc-et 1978-ban adták ki Észak-Amerikában az MCA Discovision kiadónál. Az utolsót szintén Észak-Amerikában 2000-ben. Az utolsó Japánban megjelent film a Golden Harvest című hongkongi film volt.

Becslések szerint 1998-ban az amerikai háztartásoknak a 2%-ban volt Laser disc lejátszó, ez kb. 2 millió darabot jelent, míg 1999-ben a japán háztartások 10%-ban volt ebből a formátumból és lejátszóból. 1981. június 10-i megjelenése óta világszerte 16,8 millió lejátszót adtak el, ebből 9,5 millió darabot csak a Pioner értékesített.

A 2000-es évek elején a Laser lemez helyébe a DVD lépett, bár még 2001 végéig exportálták a lézer lemezt, majd gyártása megszűnt. Jelenleg csak a gyűjtők körében népszerű ez a formátum. Mára szinte teljesen eltűnt a piacról. Korábban a BBC televízió is használta a LD formátumot.[3][4][5]

LaserDisc méretek

[szerkesztés]

A legelterjedtebb LaserDisc méret 30 cm volt. Ezek a lemezek 30/36 percet vagy 60/64 percet voltak képesek tárolni oldalanként. A programozás nagy része a LaserDisc formátumra, ezeken a lemezeken történt.

20 cm átmérőjű LaserDisc-eket is gyártottak. Ezek a kisebb LaserDisc-ek 20 percet voltak képesek rögzíteni oldalanként. Sokkalta ritkábbak mint a teljes méretű társaik, főleg Észak-Amerikában. Ezeket a kisebb lemezeket gyakran használták videóösszeállításokhoz (pl: Bon Jovi "Breakout") illetve japán karaoke gépekként is.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Laserdisc
A Wikimédia Commons tartalmaz Laserdisc témájú médiaállományokat.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Jordan Isailovic, Videodisc and Optical Memory Systems. Vol. 1, Boston: Prentice Hall, 1984. ISBN 978-0-13-942053-5
  • Lenk, John D. Complete Guide to Laser/VideoDisc Player Troubleshooting and Repair. Englewood Cliffs, N.J.: Prentice-Hall, 1985. ISBN 0-13-160813-4.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Laserdisc című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. a b https://www.youtube.com/watch?v=ZOJ5h0EC9Nc
  2. https://www.google.com/patents?vid=3430966
  3. Archivált másolat. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 11.)
  4. Archivált másolat. [2013. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 11.)
  5. Archivált másolat. [2012. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 11.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy