Ugrás a tartalomhoz

Le Monde

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Le Monde
Adatok
Típusnapilap
Formátumberliner
OrszágFranciaország
Alapítva1944. december 18.
KiadóSociete Editrice Du Monde
FőszerkesztőMarie-Pierre Lannelongue
SzerkesztőJérôme Fenoglio
Nyelvfrancia
Politikai ideológiaszociálliberalizmus
Székhelyavenue Pierre-Mendès-France
OCLC1758539
ISSN
A Le Monde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Le Monde témájú médiaállományokat.

A Le Monde (magyarul: A Világ) francia napilap. Párizsban délutánonként jelenik meg, Franciaország más területein kicsit később, az esti órákban. Alapítója 1944-ben Hubert Beuve-Méry(wd) volt.[1]

Irányultsága, hitelessége

[szerkesztés]

A lap magát középen állónak, pártoktól és kormányoktól függetlennek mondja magát,[1] ugyanakkor középtől balra állónak is jellemzik,[2] és az Institut français d'opinion publique (Ifop) 2012-ben készült felmérése szerint olvasóinak 63 százaléka baloldali.[3] Magyarországon leggyakrabban mint liberális napilapot jellemzik.[4] Mindazonáltal mértékadónak, alaposnak, hitelesnek tartják, a francia külügyminisztériumhoz fűződő hagyományos kapcsolatai révén kiszivárogtatott információkat is rendszeresen közöl.[1]

Története

[szerkesztés]

Elődje az 1861-ben alapított Le Temp című napilap volt, amely azonban a második világháborúban kompromittálódott a német megszállás időszakában. A lap alapítására Charles de Gaulle kérte fel Beuve-Méryt, 1944-ben, aki a lap elindításához a teljes függetlenséget kötötte ki feltételként.[5] A lap létrehozásához magánszemélyek biztosították a pénzt, az első szám néhány hónappal Párizs felszabadítása után, 1944. december 19-én jelent meg. 1951-re alakult ki egy olyan részvénytársasági forma, ahol a lap dolgozói (újságírók, alkalmazottak, nyomdászok) birtokolták a részvények 28 százalékát.[6] 1954-ben Beuve-Méry és a magyar származású Honti Ferenc megalapították a hírlap külpolitikai magazinját, a hetente megjelenő Le Monde diplomatique-ot, melynek Honti lett a főszerkesztője 1973-as nyugdíjba vonulásáig. 1956-ban vásárolták meg első székházukat a rue des Italiensen, ahol 1989-ig volt a szerkesztőség. Ma Párizs XIII. kerületében, a Boulevard Auguste Blanqui 80 szám alatti modern irodaházban működik a lap. Hubert Beuve-Méry - aki nem főszerkesztő, hanem lapigazgató volt - 1969-ben ment nyugdíjba.

Példányszáma

[szerkesztés]

A Le Monde nem a legnagyobb példányszámú napilap Franciaországban, tekintélye azonban túlnő a megjelenési adatokon. Korábban a külföldön legolvasottabb francia lapként tartották számon, a 2000-es években Franciaországon kívül 40 ezer példány kelt el, 2012-ben azonban már csak 26 ezer.[7]

Franciaországban kezdetben 150 ezer példányban jelent meg, 1958-ban 221 ezer, 1969-ben már közel félmillió példányt adtak ki,[1] az internet elterjedtével a Le Monde megjelenési számai is csökkenő tendenciát mutattak, 2018-ban már csak 288 ezer lapot nyomtattak.

Érdekesség

[szerkesztés]

Azonos címmel 1860 és 1896 között megjelent már párizsi napilap.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Fülöp Géza – Gallyas Ferenc: Mit kell tudni a világ sajtójáról? Budapest: Kossuth Kiadó. 1972. 66. o.  
  2. Grégory Piet – Sophie Wintgens – David Stans: La guerre à Gaza, de l'analyse du discours médiatique à l'analyse politologique: L'état et les relations internationales en question. (franciául) Bern: Peter Lang. 2010. 25. o.  
  3. Philippe Cohen: La couleur politique des médias. Marianne, (2012. április 27.) arch Hozzáférés: 2019. május 23..
  4. Marinov Iván: Büdös a Le Monde az új MTI-nek. Urbanlegends (2011. január 23.) (Hozzáférés: 2019. május 22.)
  5. Clyde Thogmartin. The Golden Age and the War Years, The National Daily Press of France. Summa Publications, Inc, 113. o. (1998). ISBN 1-883479-20-7 
  6. Jacques Thibau: Le Monde: Histoire d'un journal, un journal dans l'Histoire. (franciául) (hely nélkül): J.-C. Simoën. 1978. 239. o.  
  7. Diffusion totale à l'étranger. www.ojd.com (2013. április 17.) arch
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy