Ugrás a tartalomhoz

Louis de Broglie

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louis de Broglie
SzületettLouis Victor Pierre Ramon de Brogli
1892. augusztus 15.[1][2][3][4][5]
Dieppe[6][7][8]
Elhunyt1987. március 19. (94 évesen)[1][2][3][4][5]
Louveciennes[6][7]
Állampolgárságafrancia
SzüleiPauline Célestine de La Forest d'Armaillé
Victor de Broglie
Foglalkozásafizikus
Tisztsége
  • professzor (1933–1962, Science Faculty of Paris)
  • a Francia Akadémia 1. széke (1944. október 12. – 1987. március 19.)
  • President of the International Union of History and Philosophy of Science (1953–1956)
  • elnök (1956–1972, Comité national français d'histoire et de philosophie des sciences)
Iskolái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Commander of the French Order of Academic Palms
  • a Varsói Egyetem díszdoktora[9]
  • Officer of the Order of Leopold[9]
  • honorary doctor of the University of Athens
  • Honorary doctor of the University of Lausanne
  • fizikai Nobel-díj (1929)[10][11]
  • Max Planck-érem (1938)
  • honorary doctorate at the Laval University (1947)[12]
  • Kalinga Prize (1952)[13]
  • Foreign Member of the Royal Society (1953. április 23.)[14]
  • CNRS Gold medal (1955)[15][16]
  • Great Gold medal of the Société d'Encouragement au Progrès (1962)
  • Helmholtz-érem (1975)
SírhelyeNeuilly-sur-Seine Old Communal Cemetery (Div. 3, Fila 69)[17]

Louis de Broglie aláírása
Louis de Broglie aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis de Broglie témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7. hercege, akit általában Louis de Broglie néven ismerünk (Dieppe, Felső-Normandia, 1892. augusztus 15.Louveciennes, Yvelines, 1987. március 19.) Nobel-díjas francia fizikus.

Élete

[szerkesztés]

A franciaországi Dieppe-ben született (Seine-Maritime megye), mint de Broglie 5. hercegének, Viktornak a kisebbik fia. 1960-ban örökös nélkül meghalt bátyja, Maurice, de Broglie 6. hercege, aki szintén fizikus volt. Louis ekkor lett a sorban a 7. herceg. Sohasem házasodott meg. Amikor Louveciennes-ben meghalt, egy távoli unokatestvére, Victor-François lett de Broglie 8. hercege.

Eleinte humán pályát képzelt el magának, első képesítését történelemből szerezte. Utána azonban — valószínűleg bátyja hatására — figyelme a matematika és fizika felé fordult. Az első világháború kitörésekor, 1914-ben felajánlotta szolgálatait a hadseregnek a rádiókommunikáció fejlesztésére.

Kvantumelméleti munkássága

[szerkesztés]

Elsősorban kísérleti fizikus Maurice bátyjával ellentétben Louis gondolkodása inkább elméleti, tudományos jellegű volt. Az elektronhullámokról kialakított elméletét 1924-ben, doktori disszertációjában (Recherches sur la théorie des quanta-Kvantumelméleti kutatások) vezette be. Albert Einstein és Max Planck munkásságára alapozta az anyag hullám-részecske kettősségének elvét: a de Broglie-hipotézis szerint minden mozgó részecskéhez vagy objektumhoz tartozik egy hozzárendelt hullám. Ezzel a fény és az anyag fizikáját egyesítve teremtette meg a fizikában a hullámmechanikát, amiért 1929-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. Ennek egyik látványos alkalmazása az elektronmikroszkóp, ami sokkal jobb felbontást ad az optikai mikroszkópnál, mivel az elektron hullámhossza a látható fényénél rövidebb.

Későbbi elméleti tevékenységét a hullámmechanika kauzális magyarázatának szentelte, szemben a kvantumelméletet domináló teljesen valószínűségi modellekkel. Ma ezt a magyarázatot de Broglie–Bohm-elméletként ismerjük, mivel ezt az 1950-es években David Bohm átdolgozta. 1924-től de Broglie a Párizsi Egyetemen tanított elméleti fizikát, 1932-től 30 éven át az elméleti fizikai tanszék vezetője is volt.

Későbbi tevékenysége

[szerkesztés]

Szigorúan vett tudományos munkáján túl Louis de Broglie gondolkodott és írt a tudományfilozófiáról, beleértve a modern tudományos felfedezések értékét.

1933-ban lett a Francia Természettudományi Akadémia tagja, 1942-ben pedig örökös titkára. 1944. október 12-én a Francia Akadémia a tagjává választotta Émile Picard matematikus helyére. Mivel a megszállás és a háború egyéb hatásai miatt több akadémikus meghalt vagy börtönbe került, az Akadémia ülésén nem jelent meg a határozatképességhez szükséges 20 tag, de a rendkívüli körülmények miatt a jelenlévő 17 tag egyhangú titkos szavazatával megválasztották. Az Akadémia történetében egyedülálló módon a tagok sorában bátyja, az 1934-ben megválasztott Maurice mellett foglalhatott helyet.

Az UNESCO neki ítélte 1952-ben az első Kalinga-díjat a tudomány népszerűsítéséért. 1953. április 23-án a londoni Royal Society is tagjává választotta. 1961-ben megkapta a Becsületrend Nagykeresztjének Lovagja címet. 1945-ben a Francia Atomenergiai Főbiztosság tanácsadója lett az ipar és a tudomány közeledésének előmozdítása érdekében. Alkalmazott mechanikai központot hozott létre az Henri Poincaré Intézetben, és ott optikai, kibernetikai és atomenergiai kutatásokba fogtak.

Magyarul

[szerkesztés]
  • Válogatott tanulmányok; ford. Nagy Imre, utószó Maróti Lajos; Gondolat, Bp., 1968

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Komjáthy Aladár: Három fizikus. Newton – Rutherford – L. de Broglie. Bevezető tanulmánnyal a mai fizikáról; Egyetemi Ny., Bp., 1947 (Az Egyetemi Nyomda természettudományi sorozata)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy