Málna
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Rubus idaeus L. | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú médiaállományokat és Málna témájú kategóriát. |
A málna (Rubus idaeus), a Dunántúl egyes részein elterjedt népies magyar neve a „Boldogasszony csipkéje” és a himpér, a német Himbeere (szarvastehénbogyó) szó alapján.[1] Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.
Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között.[2]
Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos fajtája a fekete málna.
Név
[szerkesztés]A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica[3] c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100)[4] Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik,[5] mert csak Idában terem.[6] A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik.[7]
Előfordulás
[szerkesztés]A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.
Termesztése
[szerkesztés]1.  Oroszország |
197 |
2.  Mexikó |
165 |
3.  Szerbia |
110 |
4.  Lengyelország |
103 |
5.  USA |
0,81 |
6.  Spanyolország |
0,48 |
7.  Ukrajna |
0,36 |
8.  Portugália |
0,27 |
9.  Bosznia-Hercegovina |
0,16 |
10.  Chile |
0,15 |
| – | |
31.  Magyarország |
0,004 |
| .. | |
| Föld összesen | 886 |
A világ számos helyén termesztik, 2021-ben több mint 40 országban, és az éves termés mennyisége meghaladta a 886 ezer tonnát. A világ legnagyobb málnatermelői közé tartozik Oroszország, Mexikó, Szerbia, Lengyelország és az Egyesült Államok. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Mexikó és Szerbia az éves termés több mint felét (53%) adták a világ málna termelésének.
Élőhely
[szerkesztés]A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.[9]
Rendszertan
[szerkesztés]A málna rendszertanilag az Idaeobatus alnemzetséghez tartozik. Rokonfajok Északkelet-Ázsiában (Rubus nipponicus) és Észak-Amerikában (Rubus strigosus, Rubus melanolasius) fordulnak elő.[10]
Termesztett fő fajták
[szerkesztés]Alapvetően két fő fajta létezik: nyári- és őszi málnafajták.
|
|
Felhasználása
[szerkesztés]Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, illetve lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhákban felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0,18–3,80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás.[11] A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik.
A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez.
A málna levele is használatos jótékony hatásai miatt. Rák ellenes hatással és gyulladáscsökkentő hatással bír, cukorbetegség esetén vagy fájdalmas menstruáció esetén, illetve száj- torok- és gyomornyálkahártya-gyulladás esetén is előnyös a fogyasztása, szülés megkönnyítése céljából is alkalmazzák, hasmenés ellen is alkalmas, jótékony hatással bír gyomor és bélrendszeri problémák esetén is.[12]
Hatóanyagai
[szerkesztés]A málnalevél lavonoidokat (kvercitin, kaempferol, tilirozid, kvercetinglikozid, hiperozid, myricitin, epikatechin-gallát, proanthocianidin B1), klorogénsavat, fenolsavakat (ellagsav, gallin, koffein, p-kumarinsav), polifenolokat, triterpéneket, ásványi sókat, tanninokat, glikozidokat, szerves savakat, csersavakat, metil-gallátot, alkoholokat, aldehideket, C-vitamint és E vitamint tartalmaz.[12]
Szaporodása
[szerkesztés]Rendszerint sarjadzással szaporodik. Ritkán bujtvány útján is szaporodhat. A magok útján történő szaporodás is előfordul. Mivel a csírázás, csak egy bizonyos idő elteltével következik be, ezért a kertészetben gyorsítják a csírázást.
Tápérték/Összetétel
[szerkesztés]
| 100 gramm málna tartalmaz:[13] | |||||||
| Kilokalória | Kilojoule | Víz | Zsír | Kálium | Kalcium | Magnézium | C-vitamin |
| 34 | 142 | 84 g | 0,3 g | 170 mg | 40 mg | 30 mg | 25 mg |
| Egy felnőtt napi szükséglete:[13][14] | |||
| Kálium | Kalcium | Magnézium | C-vitamin |
| 9% | 5% | 10% | 33% |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Itt a piros, hol a piros?
- ↑ Konrad Keipert: Beerenobst. Angebaute Arten und Wildfrüchte. Ulmer, Stuttgart 1981, ISBN 3-8001-5517-6.
- ↑ Dioscurides, De materia medica, német nyelvre fordított szövegrészletek
- ↑ K. E. Hummer, J. Janick: Rubus Iconography: Antiquity to the Renaissance. az Acta Horticulturae c. műben. Nr. 759, 2007, 89–106. o.
- ↑ Plinius, Naturalis Historia, 1. szövegrészlet
- ↑ Plinius, Naturalis Historia, 2. szövegrészlet
- ↑ Gustav Hegi, Hans J. Conert, Heinrich Egon Weber: Droseraceae bis Rosaceae. 3. kiadás. Berlin 1995 (Illustrierte Flora von Mitteleuropa. 4. kötet, 2A rész) 309–315. o. (Rubus c. fejezet).
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ Helmut Weiß, Christian Gosch, Andreas Fischerauer: Beerenobst. Sorten, Pflanzung, Pflege, Verarbeitung. Stocker, Graz, 2001, ISBN 3-7020-0906-X.
- ↑ Heinrich E. Weber: Rubus. Gustav Hegi (szerző), Heinrich Egon Weber (kiadó): Illustrierte Flora von Mitteleuropa. IV. kötet, 2A rész: Hamamelidaceae – Rosaceae 1. 3., teljesen átdolgozott és bővített kiadásában. Blackwell, Berlin, 1995, ISBN 3-8263-3016-1, 309–315. o.
- ↑ Helmut Horn, Cord Lüllmann: Das große Honigbuch, Kosmos, Stuttgart, 3. kiadás, 2006, 30. o. ISBN 3-440-10838-4 Die Beerenfrucht findet auch zum Aromatisieren von reinem Alkohol Verwendung.
- ↑ a b DR. IMMUN | Hatékonyság a Gyógynövények Erejével (magyar nyelven). drimmun.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
- ↑ a b EU NWKRL 90/496/EWG és a Rewe tápértéktáblázata alapján
- ↑ Összetevők teljeskörű elemzése Southwest School of Botanical Medicine (angolul)
További információk
[szerkesztés]
- A málna termesztése és felhasználása
- Málnaszörp egyszerűen recept
- A málna tavaszi gondozása
- Málnabor készítése
- Málna termesztése házikertben
- Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 102-103. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- Málna igényei növekedése Málnafajták, tuja.hu
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
