Ugrás a tartalomhoz

Málta szigetei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Málta szigetcsoportja a Földközi-tenger központi részén, Szicíliától délre áll. A nyolc sziget összterülete 316 km², népességük 413 000 fő, teljes egészében Málta állama foglalja el őket. Mindössze a három legnagyobb sziget lakott. Hagyományosan nem számít önálló szigetnek a Nagy Kikötőben Birgu félszigetének a végén a johanniták által árkokkal mesterségesen szigetté alakított Sant'Angelo erőd.

A szigetcsoport a Szicíliától délre nyúló, jelenleg tenger alatti plató legmagasabb régiója. Legmagasabb pontja a maltai Ta' Dmejrek, 253 méter.

Szigetei

[szerkesztés]
Málta szigetei (Málta)
Málta szigetei
  • Malta: terület: 243 km², népesség: 382 000 fő, közigazgatás: 54 helyi tanácshoz tartozik
  • Għawdex (Gozo): terület: 68,7 km², népesség: 31 000 fő, közigazgatás: 14 helyi tanácshoz tartozik
  • Kemmuna (Comino): terület: 3,5 km², népesség: 4 fő, közigazgatás: Għajnsielem helyi tanácsához tartozik
  • Kemmunet (Cominotto vagy Cominetto): terület: 0,25 km², lakatlan, közigazgatás: Għajnsielem helyi tanácsához tartozik
  • Il-Gżira ta' Manwel (Manoel-sziget, Manoel Island): terület: 0,2 km², lakatlan, közigazgatás: Gżira helyi tanácsához tartozik
  • Filfla: terület: 0,06 km², lakatlan, közigazgatás: Żurrieq helyi tanácsához tartozik
  • Il-Gżejjer ta' San Pawl (másik nevén Selmunett; Szent Pál-sziget, St. Paul's Island): terület: 0,01 km², lakatlan, közigazgatás: Mellieħa helyi tanácsához tartozik
  • Il-Ġebla tal-Ġeneral (Generális-szikla, Fungus Rock): lakatlan, közigazgatás: San Lawrenz helyi tanácsához tartozik

Egyéb szigetei

[szerkesztés]

Egyéb, időnként szigetnek számított, jelentőséggel nem bíró sziklák:

  • Delimara (Marsaxlokk)
  • Ġebel Fessej (Fessej szikla, Mġarr ix-Xini, Sannat): kb. 15 méter magas függőleges sziklaoszlop, kedvelt merülőhely
  • Ġebel ta' Bejn il-Kmiemen (A Kék Laguna sziklái, Comino)
  • Ġebla ta' Sala (Sala szikla, Żabbar)
  • Ġebla taċ-Ċawla (Ċawla szikla, Qala)
  • Ġebla tal-Għallis (Għallis szikla, Naxxar)
  • Ġebla tal-Ħalfa (Ħalfa szikla, Qala)
  • Mistra (Nadur)
  • Skoll tal-Barbaġanni (Barbaġanni szikla, Qala)
  • Ta' Fraben (Qawra előtt)
  • Xrob l-Għaġin (Marsaskala)

Földrajza

[szerkesztés]

A szigetek réteges felépítésűek, üledékes kőzetei 40-15 millió évvel ezelőtt rakódtak le a harmadkorban összezáródó Tethys-óceánban.[1] Az alapot és a felszínt kemény mészkő alkotja, amely puhább kőzetek rétegeit fogja közre. A sorrend a felszíntől lefelé: korallmészkő, zöld homokkő, kék agyag, globigerinás mészkő és végül ismét korallmészkő.

Történelmük

[szerkesztés]

Közigazgatás

[szerkesztés]

A szigetek Máltai Köztársasághoz tartoznak. 1993 óta helyi tanácsokra van osztva, ám ezek nem mindig esnek egybe a településekkel. A részletes listákat lásd:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Castillo, Dennis (2006). „The maltese cross” (angol nyelven). Contributions in military studies (no. 229), 7-8. o. ISSN 0883-6884. 

Források

[szerkesztés]
  • Blouet, Brian. Geography and setting, The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press (1981) 
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy