Mátravasút

Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)
A gyöngyösi Dobó István utca mellett, nem messze a végállomástól és a járműteleptől
Általános adatok
Ország	Magyarország
Vármegye	Heves vármegye
Tájegység	Mátra
Település(ek)	Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Mátrafüred
Vasútvonalak	2 db
Vonalszám	325 és 324
Hasznosítása	személyszállítás
Hossz	17,9 km
Éves személyforgalom	2012: 102 646 fő
Üzemeltető	Egererdő Zrt.
Történelmi adatok
Építés	1906–1951
Átadás	1911
A hálózat legnagyobb hossza	45,1 km
Személyszállítás elindulása	1926. június 19. (fővonal) 1966. május 1. (mellékvonal)
Teherszállítás elindulása	1911
Teherszállítás megszüntetése	1978. október 21. (fa) 1979. március 14. (kő)
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760 mm
Maximális sebesség	20 km/h
Maximális emelkedés	39,5 ‰
Minimum ívsugár	35 m
Maximális tengelyterhelés	7 t
Hidak száma	5 db (fővonal) 8 db (mellékvonal) Összesen: 13 db
Járművek
Vontatójárművek	C50: 1 db Mk48: 3 db 490'2: 1 db
Személykocsik	Zárt: 8 db Nyitott: 4 db
Teherkocsik	PFT: 9 db
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösi Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.

A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, vagy közismertebb nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Lajosháza–Szalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll. Ritka azon kevés vonalak közül, amelyek még két vonalon végeznek menetrend szerinti személyszállítást. (Pl.: Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút)

Állomások és megállóhelyek

Gyöngyösön, a MÁV és az autóbusz pályaudvaroktól 5 percnyi járásra, a szépen rendbe hozott Orczy-kastély szomszédságában található az erdei vasút, közismert nevén Mátravasút végállomása. Az erdei vasút az Egererdő Zrt. üzemeként működik. Két vonalán: Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Szalajkaház között összesen 17,9 km-es szakaszon közforgalmú személyszállítási tevékenységet végez.

325 (Gyöngyös ↔ Mátrafüred)
Menetidő ↓	Állomás/megállóhely neve	Menetidő ↑	Információk	Történet
0	Gyöngyös	21	Az állomás a Mátra Múzeum mellett található.	Az állomást 1928-ban létesítették.
3	Felsőújváros	19	Gyöngyösi megálló.	A megállóhelyet (korábban állomást) 1911-ben létesítették.
7	Nyúlmály	15	EKE Gyöngyösi Campus kollégiuma. (külterület)	A megállóhelyet 1995-ben létesítették. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
9	Farkasmály	13	Borospincék.	A megállóhelyet 1926-ban létesítették.
13	Pipishegy	9	Üdülőövezet és repülőtér.	A megállóhelyet 1926-ban létesítették.
20	Mátrafüred-alsó	2	Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás.	A megállóhelyet (korábban állomást) 1945 után létesítették. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
22	Mátrafüred	0	Üdülőövezet, park, játszótér, étkezési lehetőség.	Az állomást 1923-ban létesítették.

A vasút fővonala (325 Gyöngyös-Mátrafüred) a kastélyparkot megkerülve a 24-es sz. főút mellett vezet, a városi temető után válik el egymástól a két ág ("Gólya térköz"). Az egyenes irányú, északi fővonal a jóféle borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad; a Farkasmály-Borpincék megállóhely után a Sárhegy oldalában beépített hétvégi házak és a Pipishegyi sportrepülőtér alatt, a kedvelt üdülőhely, Déli-Mátra hegyei által körülfogott Mátrafüred központjában lévő végállomására. A vonatból 22 perces utazás alatt gyönyörű a kilátás a város, és a Mátra bércei irányába. Hosszan lehet gyönyörködni az "ország teteje", a Kékes csúcsában és az azt körülvevő zöld rengetegben. Aki a természet szépségeit közelről akarja megismerni, a vasút végállomásától észak felé haladva közvetlenül a villasorok alatt a Bene-patak mentén sétálva, jól jelzett turistautakat talál a Máriácska, Rákóczi forrás, Gyökeres forrás Benevár-romok, Mátraháza és Kékestető felé. A patak mentén esztétikus pihenőházak, szalonnasütő helyek várják a pihenni vágyó "vándort".

324 (Gyöngyös ↔ Szalajkaház)
Menetidő ↓	Állomás/megállóhely neve	Menetidő ↑	Információk	Történet
0	Gyöngyös	47	Az állomás a Mátra Múzeum mellett található.	Az állomást 1928-ban létesítették.
3	Felsőújváros	45	Gyöngyös utolsó megállója.	A megállóhelyet (korábban állomást) 1911-ben létesítették.
12	Jánoska	35	Gyöngyössolymosi megálló, N. Szent János sz.	A forgalmi kitérőt 1966-ban nyitották meg a személyforgalom számára, amelyet 1916-ban létesítettek.
15	Toppancshíd	32	Gy.solymosi megálló, a falu központjában.	A megállóhelyet 1966-ban létesítették.
19	Zemanek	28	Gyöngyössolymosi megálló.	A megálló-rakodóhelyet 1966-ban nyitották meg a személyforgalom előtt, amelyet 1949-ben létesítettek. A megállóhely jelenlegi helyére 1982-ben került áthelyezésre és egyben visszaminősítve megállóhellyé. A rakodóvágány ekkor felbbontásra került.
22	Gyöngyössolymos	25	Csepegő-forrás. (külterület)	Az állomást 1916-ban létesítették.
26	Cserkő	21	Bánya tó és tisztás.	A megállóhelyet 1987-ben létesítették, a vonal második legfiatalabb megállóhelye.
30	Őrlőmű	17	A vonatok nem állnak meg.	Az állomást 1927-ben létesítették. 1982-ben visszaminősítve megálló-rakodóhellyé, majd 1991-ben megállóhellyé. 2014-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
36	Lajosháza	11	Erdei szállás, számos turista út kezdete.	Az állomást 1906-ban létesítették.
48	Karoshíd	2	Erdei tisztás.	A új megállóhelyként 2012-ben létesítették.
50	Szalajkaház	0	Erdei szállás, forrás és tanösvény.	Az állomást 2009-ben létesítették jelenlegi helyén, mintegy 500 m-re az 1906-ban átadott, a cseternási -csúcsfordítós- vonalra elágazó állomástól.

A másik vonal (324 Gyöngyös-Szalajkaház) a város végén balra ágazik ki északnyugati irányban Szalajkaház felé. Községi földeket, szőlőket keresztezve "Jánoska" megállónál éri el Gyöngyössolymost, az egykori királyi solymászok falujának határát. A "kertek alatt" a patak folyását követve, izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falut elhagyva a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva, a Cserkő bánya után ismét a patak mellett kanyarogva, virágos réten át a "Cserkő" megállónál éri el az erdőt. A Cserkő bányató a környékbeliek kedvenc kirándulóhelye. A továbbra is a patakot követő, napsütötte tisztásoktól, andezit sziklarajzoktól változatos erdei szakasz a vasútvonal legszebb része. A következő állomás Lajosháza, innen ugyancsak jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon könnyen eljuthatnak Mátraházára, a sástói kempinghez, valamint már felszedett egykori vasútvonal nyomvonalán a Csórréti víztározóhoz is. Lajosháza után a Szén-patak völgyében folytathatjuk utunkat ugyan csak gyönyörű környezetben. Az utolsó állomás a Szalajkaház. A ház környezetében vadbemutató, forrás és tanösvény is található, valamint Mátraszentimrére és Galyatető felé is jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon túrázhatunk.

Története

Útvonaldiagram

Jelmagyarázat 0,0 Gyöngyös (85 Vámosgyörk felé) 0,3 Vontatási telep Gyöngyös-átrakó 0,8 Felsőújváros 1,5 Elágazás Szalajkaház felé 1,9 Nyúlmály 2,9 Farkasmály 3,9 Pipishegy 5,8 Mátrafüred-alsó 6,3 Mátrafüred

Útvonaldiagram

Jelmagyarázat 0,0 Gyöngyös (85 Vámosgyörk felé) 0,3 Vontatási telep Gyöngyös-átrakó 0,8 Felsőújváros 1,5 Elágazás Mátrafüred felé 3,5 Jánoska 4,4 Toppancshíd 5,0 Ferde híd 5,3 Zemanek 6,0 Gyöngyössolymos 6,4 A volt monostori vonal kiágazása 7,2 Cserkő 8,2 Őrlőmű 9,5 A Nagy-patak hídja 9,5 A volt nyírjesi vonal kiágazása 9,6 Lajosháza 12,3 Karoshid 13,1 Szalajkaház 13,8 A volt cseternási vonal kiágazása 15,4 Blokkház

A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely 600 mm Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.

1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzvontatás. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyösről és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott. 1917-ben ez a hiányzó szakasz is megépült. A ma is működő Gyöngyösről-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)

Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé tették, 835 m-rel meghosszabbítva a vonalat. Az 1930-as évek elején Gyöngyös város a megvásárolta a magáncégek kezében lévő Gyöngyös – Mátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.

1937-ben a város elfogadta a vasút 10 éves fejlesztési tervét. A tervben kettős vágány kiépítése, 1 km hosszabbítás és villamosítás állt a Mátrafüredi vonalon, Gyöngyössolymos felé a személyforgalom megindítása és új vonalak építése Gyöngyösoroszi és Visonta felé. Sajnos a tervek a világháború miatt nem valósulhattak meg. A forgalom 1944 októberében állt le. A mozdonyokat a vasutasok szétszerelték és elrejtették, nehogy a német vagy szovjet hadsereg lefoglalhassa.

A második világháború nagy veszteséget okozott, de a város még 1945-ben korszerűsítési tervet dolgozott ki, a környező falvak újjáépítésében is nagy hasznát látták. Áprilisig csak a megszálló szovjet hadsereg használta, 1946/47 telén indult be a teherszállítás, 1947. április 16-án a személyforgalom. Bár a város szerette volna, a vasút nem maradt a tulajdonában: 1949-ben államosították az egész vonalhálózatot. 1951-ben a Pipishegyi Szerszám- és Készülékgyárhoz 3,6 km új vonalat építettek. A hálózat elérte legnagyobb kiterjedését, 45,1 km vonalhosszt.

Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. Hogy ezt ki tudják elégíteni, a 1960-as évek elején lecserélték a gőzösöket dízel meghajtású mozdonyokra. 1961. május 28-án a vasút úttörővasúttá alakult az országban másodikként. A neve Mátrai Úttörő Vasút lett. A Gyöngyössolymos – Lajosháza vonalon 1968. május 1. vezették be az általános személyforgalmat. A teherforgalom közútra való áttérésével 1978. október 21-től a fa, 1979. március 14-től a kő szállítása szűnt meg. A gazdaságtalanná vált szárnyvonalakat felszedték, a teljes vonalhosszúság 14,4 km-re csökkent.

1976-1986 között a megmaradt vonalakat korszerűsítették, új személykocsikat szereztek be. 1983-ban új állomásépület épült Gyöngyösön. 1987-ben a vasút visszakapta a Mátravasút nevet. A rendszerváltást követően, mint sok más keskeny nyomközű vasút, ez is a megszűnés szélére sodródott. Az 1993-1994-es években sikerült megakadályozni a vasút megszüntetését. 1995-ben új kocsiszín épült Gyöngyösön. A gondok megoldásáért legtöbbet az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazgatója, Schmotzer András tett, aki a Földművelési Minisztérium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségét is megszerezte.

2005. júniusában a lajosházi vonal árvízkárokat szenvedett, így üzemszünetet kellett elrendelni. A forgalom 2 év múlva, 2007. április 28-án indult meg egy átfogó pályafelújítás után. Megerősítették az alépítményt, 1,1 km hosszban hosszban "c" rendszerű 34,5 kg/m tömegű vágányokat fektettek le Gyöngyössolymos térségében. Egyúttal fejlesztési terv született a vasút Lajosháza–Szalajkaház 3,5 km-es vonalszakaszának visszaépítésére. A vasút építési munkák 2008. nyarán kezdődtek, amikor elkészült az alépítmény és újjáépültek a nyomvonalon a hidak. A vágányok fektetése 2009. augusztusában kezdődött el. A meghosszabbított vonalat a 2009. október 10-i kisvasúti napon adták át ünnepélyes keretek között. Azonban alig néhány napig üzemelt az új szakasz, a téli, majd jövő év tavaszi áradások súlyosan megrongálták a pályát, melynek újjáépítése, valamint a vízelvezetés átépítése jelentős munkával és költségekkel járt. A helyreállított vonalszakaszon így másodjára 2012. szeptember 8-án indult meg a közlekedés.

2011-től a kevésbé frekventált téli időszakban a menetrend szerinti forgalom megszűnt. Időközben kiderült, hogy a vasút további sorsa is bizonytalan, így végül 2011. március 24-én az üzemeltető Egererdő Zrt. szakmai fórumot rendezett a kisvasút jövőjéről. A fórum sikerrel zárult és április 1-én megindult a menetrend szerinti személyforgalom először a Mátrafüredi vonalon, bővebb menetrendi kínálattal, majd április 23-tól a Lajosházi vonalon is megindult a közlekedés, itt viszont a menetrend bővülésén túl bővült az üzemelési időszak is: augusztus 31. helyet már október 16-ig közlekedtek a szerelvények.

2012-ben bevezetésre került a gépi menetjegykiadás. Tavasszal két kocsi (F05-415 és 419) új kísérleti színtervet kapott: a korábbi bordó-sárga színterv helyett a sötétzöld-fehér színek domináltak, illetve őszre egy újabb kocsi (F05-420) szintén kísérleti színtervet kapott, világoszöld-sötétzöld lett.

2013. április 4-én elkerült Gyöngyösről Szilvásváradra az Mk.48-412-es mozdony felújításra, illetve visszakerült az Mk.48-411-es mozdony felújítva pontosan olyan fényezésben, ahogy 1977. április 13-án érkezett, ezzel is adózva az egykori hegyközi vasútnak, majd április 13-án Hegyközi emlékvonatként közlekedett először. Június 22-én, a kisvasúti napon mutatták be a vasút első Párnás kocsiját, mely egy Bax kocsi (F05-420) átalakításával jött létre: a kocsi egyik felében párnásak a padok és függöny is van, míg a másik felében változtatás nem történt. A kocsi korábban kapott fényezését kicsit módosították: a párnás rész ablakai fölött van egy sárga csík, illetve ahol korábbi fényezésénél egy sárga sáv volt, ott most egy fehér sáv van, ezzel kicsit hozzá lett igazítva a másik két kocsi színtervéhez. Július 8-án elkezdődött a Mátravasút pályáinak felújítása először a Szalajkaházi vonalon majd, július 15-től a Mátrafüredi vonalon. A pályafelújítás ideje alatt a vonatok Mátrafüred felé csak hétvégén, a Szalajkaházi vonalon azonban mindennap november 3-ig közlekedtek.

2014-ben folytatódott a Mátravasút felújítása, ezúttal a járművek felújításával: tavasszal gépészetileg elkészült az Mk.48-410-es mozdony, majd nyáron elkezdődött a többi jármű felújítása, újrafényezése illetve a gyöngyösi és mátrafüredi állomások teljes felújítása is, valamint visszatért az Mk.48-412-es mozdony Szilvásváradról teljesen felújítva. A megújult vasutat, szeptember 6. Országos Kisvasúti Nap és a III. Mátrai Erdészeti Nyílt Napon ünnepélyes keretek közt adták át a forgalomnak. Szeptember végén elkerült a Mátravasútról az Mk.48-411-es mozdony Szilvásváradra, novemberre elkészült az utolsó mozdony (Mk.48-409) fényezése is.

2015. januárjában új mozdony érkezett a vasútra a C.50-403 személyében, mely felújítást követően szeptemberben már menetrend szerinti vonatokat továbbított.

2016. novemberében 38 év szünet után újra szállított fát a Mátrából a kisvasút.

2017. március 21-én megnyitotta kapuit a Mátravasút Múzeuma. Május 23-án este a hirtelen lezúduló eső Lajosháza és Szalajkaház között több helyen kimosta az ágyazatot a pálya alól, így ezen a szakaszon üzemszünetet kellett elrendelni a forgalom június 3-án indult újra. Októberétől bevezetésre került bankkártyás jegyvásárlás a Gyöngyösi és Mátrafüredi pénztárakban.

2018. júliusában újabb fejlesztések kezdődtek a Mátravasúton: több mint 7 km vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó állomások, megállóhelyek, hidak, átereszek, árkok és útátjárók újultak meg a Szalajkaházi vonalon, így ebben az évben a forgalom szünetelt ezen a vonalon. A felújított pálya november 30. készült el. Októberében elkezdődött a fejlesztések második üteme is, mely 3 db Mk.48-as mozdony remotorizálását, 5 db zárt és 3 db nyitott kocsi teljes felújítását és a vasút nosztalgia szerelvényének teljes felújítását (Gyöngyi gőzöst és a szalonkocsiját) foglalja magába. A járműpark felújítása fokozatosan történt, így 2019-ben is zavartalan volt a közlekedés. Az első felújításra küldött jármű a Ny05-321-es kocsi volt.

2019. januárjában a Gyöngyi gőzös egy évre Debrecenbe költözött teljes felújításra. Márciusban az F05-203 majd a Ny05-321-es nyitott kocsi visszaszállításával megkezdődött a járművek fokozatos cseréje. Amikor felújításból visszahoztak egy járművet, akkor vittek el egy másikat felújításra. Augusztusban az első felújított mozdony, a 9855 8244 412-3 is (azaz az Mk.48-412) visszaérkezett. A mozdony új Deutz motort, modernizált vezető állást, illetve Webasto fűtésrendszert is kapott. Szeptemberben az első felújított F05-419-es pályaszámú, zárt kocsi is forgalomba állt. Október végén az utolsó felújításra váró jármű is elment.

2020. februárjában a 9855 8244 409-9 (azaz az Mk.48-409) mozdony, a Gyöngyi gőzös és a F05-412, 415 is visszaérkezett, ezzel teljesen befejeződött a járműpark felújítása. A sikeres futópróbákat követően, a projektzáró ünnepséget 2020. március 19-re tervezte az erdőgazdaság. Februárban az összes jármű új, 12 jegyű, úgynevezett "telefonos" pályaszámot is kapott. Azonban a világjárvány közbeszólt, így a projektzáró ünnepséget csak 2020. szeptember 24-én lehetett megtartani. 2020 március 14-én elindult a menetrend szerinti közlekedés mindkét vonalon, azonban a vonatok csak ezen a hétvégén közlekedtek, hétfőtől az Egererdő Zrt. a közlekedést a járványügyi helyzet miatt felfüggesztette. A közlekedés végül 2020 május 15-én, pénteken tudott megindulni először Mátrafüred irányába, majd május 16-tól Szalajkaház irányába is. 2020 november 1-től elkezdődött a szokásos téli szünet, azonban november 11-től életbe lépő új járványügyi korlátozások miatt, az Egererdő Zrt. ismét felfüggesztette a közlekedés, így a szokásos decemberi programok is elmaradtak.

2021-ben is a járványügyi helyzet miatt csak május 1-jén tudott a közlekedés megindulni mind kettő vonalon. Az utolsó üzemnap október 31-én volt, november 1-től a forgalom szünetelt, a járványügyi helyzet miatt ebben az évben sem voltak decemberi programok.

2022-től egészen a 2024-es nyári menetrendig a Gyöngyös–Mátrafüred vonal teljes felújítása miatt csak Szalajkaház felé közlekedtek a vonatok.

Járműállomány

Kép	Típus	Pályaszám	Gyártási év	Mátravasúton közlekedik	Megjegyzés
Mozdonyok
	C50	C50-404	1954 (70 éves)	1962. május 5. óta	Beceneve: Mazsola
	Remot Mk48	9855 8244 409-9	1961 (63 éves)	1976. február 23. óta	Beceneve: Manci Remot Mk48 Ex: Mk48,2034
	Remot Mk48	9855 8244 410-7	1961 (63 éves)	1976. február 23. óta	Beceneve: Öreg Remot Mk48 Ex: Mk48,2035
	Remot Mk48	9855 8244 412-3	1961 (63 éves)	1980. december 29. óta	Beceneve: Csinos Remot Mk48 Ex: Mk48,2032
	490'2	490'2005	1954 (70 éves)	2006. április 4. óta	Beceneve: Gyöngyi Ez volt az utolsó gőzmozdony, ami Romániát elhagyhatta. A tömeges külföldi gőzösvásárlások miatt, mint ipartörténeti emlékek nem vihetők ki már Románia területéről.
Zárt személykocsik
	Bpu 500	55 55 24-50 101-5	1956 (68 éves)	1976. február 23. óta
	Bax 500	F05-413	1956 (68 éves)	1976. február 23. óta	Jelenleg üzemen kívül.
	Bpu 500	55 55 24-50 102-3	1955 (69 éves)	1977. április 13. óta
	Bpu 200	55 55 24-50 003-3	1958 (66 éves)	1980. december 29. óta
	Bpu 300	55 55 24-50 004-1	1961 (63 éves)	1984 óta
	Bpu 300	55 55 24-50 005-8	1961 (63 éves)	1984 óta	2013 óta párnás kocsi
	Bpu	55 55 24-27 101-5	1956 (68 éves)	2005 óta
	Bpu	55 55 24-20 002-2	1927 (97 éves)	2019 óta	A kocsit 1927-ben építették O&K teher kocsi alvázára Gyöngyösön. 1980-as évek elején selejtezték, ezt követően eladták majd a következő évtizedekben szerszámos bódéként használták. 2013-ban Gyöngyösre, majd 2015-ben Felsőtárkányba szállították felújításra, ahonnan 2019.03.30-án érkezett vissza Gyöngyösre.
Nyitott személykocsik
	Cpu	55 55 35-35 003-0	1962 (62 éves)	1982 óta	A jármű egy Uba típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1992-ben.
	Fedett batár	Ny05-222	1954 (70 éves)	1993 óta	A jármű egy teherkocsi átépítésével jött létre Paphegyen.
	Cdu	55 55 35-35 001-4	1955 (69 éves)	1995 óta	A jármű egy Jah típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1995-ben.
	Cdu	55 55 35-35 002-2	1955 (69 éves)	1995 óta	A jármű egy Jah típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1995-ben.

Pályafenntartó (PFT) kocsik:

Összesen: 9 db.

-3 Uba,

-1 rönkszállító,

-1 házi építésű nyitott, korábban személyszállító (H05-210) kocsi, és

-4 Ubn csille.

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

• Mátrafüreden
  • Kozmáry-kilátó
  • Sástó Csónakázótó, kilátó egy volt olajfúrótoronyból kialakítva
  • Bába-kő Gejzírkúp Gyöngyös-Mátrafüred között
• Gyöngyössolymos, Lajosháza és Szalajkaház környékén.
  • Gyöngyössolymos erődített középkori temploma
  • A Kis-hegy sziklatömbje (ásványgyűjtő hely)
  • Asztag-kői felhagyott kőbánya (ásványgyűjtő hely)
  • Cserkő bányató
  • A Nagy-patak völgye
  • Őrlőmű
  • A Szén-patak völgye
  • Vadaskert Szalajkaházon
  • József Attila-forrás Szalajkaházon

Képtár

• 
  A vonat ablakából az ember szeme elé táruló látvány (Őrlőmű előtt)
• 
  Gyöngyösi végállomás
• 
  Mátrafüredi végállomás
• 
  Szalajkaházi végállomás
• 
  Mk.48-412 télen halad Mátrafüred felé
• 
  Mk.48-412 egy Ikarus 55-ös társaságában
• 
  Mk.48-410 és 412
• 
  Mk.48-410 Pipishegy megállóhelyen
• 
  Mk.48-409 tehervonattal
• 
  Csúcsforgalom Szalajkaházon
• 
  C.50-404 indulásra készen

Külső hivatkozások

• Gyöngyös város információs és turisztikai portálja – www.gyongyos-matra.hu
• Mátravasút üzemeltetőjének honlapja
• Képek a Mátravasútról
• Az új gőzös: Gyöngyi
• Mátravasút a Geocaching-en