Mérgesvágása

	Mérgesvágása (Nová Polianka)
	A község látképe
	; Mérgesvágása zászlaja
	; Mérgesvágása zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Rang	község
Első írásos említés	1414
Polgármester	Ján Barvirčák
Irányítószám	089 01
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SK
	Népesség
Teljes népesség	66 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	14 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	344 m
Terület	5,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″49.287222°N 21.621389°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″49.287222°N 21.621389°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mérgesvágása témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mérgesvágása (1899-ig Mergeska, szlovákul: Nová Polianka, korábban Mergeška) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 5 km-re délkeletre, az Alacsony-Beszkidekben 340 m magasan fekszik.

Története

A falut a 14. század végén alapították, 1414-ben „Mergusvagasa”, „Mergesuagas” néven említik először. A makovicai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 17 adózó portája volt. 1787-ben 31 házában 225 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÉRGESKE. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, fája van mind a’ két féle, földgye középszerű.”^[2]

1828-ban 33 háza és 259 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mérgeska, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Dublin fil., 2 rom., 253 g. kath., 5 zsidó lak. Görög anyaszentegyház.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 121, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 62 lakosából 32 szlovák, 17 ruszin és 12 ukrán volt.

2011-ben 79 lakosából 56 szlovák és 12 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus fatemploma eredetileg 1766-ban épült, 1961-ben azonban lebontották. A templomot eredeti állapotában 1986-ban építették fel újra a felsővízközi ukrán-rutén kultúra szabadtéri múzeumában. Ikonosztáza a 18. század első feléből, Jobbos község templomából származik. A múzeumként szolgáló épületet 1993-ban újra felszentelték és azóta istentiszteleteket is tartanak benne.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]