Ugrás a tartalomhoz

MTA Központi Kémiai Kutatóintézet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MTA Központi Kémiai Kutatóintézet

Alapítva1952
Megszűnt2010-es évek
SzékhelyBudapest
A Wikimédia Commons tartalmaz MTA Központi Kémiai Kutatóintézet témájú médiaállományokat.

Az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet (KKKI) egy mára már megszűnt budapesti tudományos létesítmény volt. A Kémiai Kutatóintézet 1954-ben kezdte meg működését Schay Géza vezetésével, kezdetben nem önálló épületekkel, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem kémiai laboratóriumban, illetve a Hungária körúton a Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutatóintézetben. A szerves kémiai kutatásokat Oláh György igazgatóhelyettesként irányította, de ő az 1956-os forradalom után elhagyta az országot.

A Budapest II. kerületi Pusztaszeri út 59–67. szám alatt jegyzett épületek közül az elsőkbe 1958-ban költöztek be majd 1968-ban további épülettel bővült. Végül öt épületben folyt a kutatás, amelyeket zárt, üvegfalú folyosó kötött össze. Az épületeket Hóka László tervezte. 1997-ben az MTA határozatának megfelelően az intézmény neve Kémiai Kutatóközponttá alakult át, és beleolvadt az Izotópkutató Intézet és a Szervetlen Kémiai Kutatólaboratórium. 2004-ben viszont több résszé vált szét, amelyek a Biomolekuláris Kémiai Intézet, a Felületkémiai és Katalízis Intézet, a Szerkezeti Kémiai Intézet, az Anyag- és Környezetkémiai Intézet, és az Izotópkutató Intézet voltak. A Pusztaszeri úti területen a működése a 2010-es években szűnt meg, amikor a lágymányosi egyetemi kutatóközpontba költöztek a Természettudományi Kutatóközpont részeként. Az épületegyüttes 2015 óta az MNB Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány tulajdonába került.

Az intézet tevékenységének fő célja a kémiai szerkezet és a reakcióképesség közötti összefüggések felderítése volt, és több kutatási ágban úttörő munkát végzett Magyarországon, így a radioaktív izotópokkal jelzett szerves vegyületek előállítása és reakciók mechanizmusának felderítésében történő alkalmazása; a frontális gázkromatográfia elmélete, az adszorpció termodinamikája és alkalmazásai, irreverzibilis termodinamika, szénhidrogének izomerizációs és krakkreakcióinak vizsgálata, gáz- és folyadékfázisú kontaktkatalitikus és elektródreakció tanulmányozása, fotokémiai kutatások, és az anyagszerkezet-kutatás területén.

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy