Marcus Antonius Orator
| Marcus Antonius Orator | |
| Élete | |
| Született | i. e. 143 nem ismert |
| Elhunyt | i. e. 87 (55-56 évesen) Róma, Római Köztársaság |
| Nemzetiség | római |
| Szülei | nem ismert Marcus Antonius |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | szónoklattani mű |
| Fontosabb művei | A szónoklás művészetéről |
Marcus Antonius Orator (i. e. 143 – i. e. 87) római politikus, korának híres szónoka, az Antonia gens, egy előkelő plebeiusnemzetség leszármazottja, Marcus Antonius Creticus és Caius Antonius Hybrida apja, a későbbi triumvir Marcus Antonius nagyapja volt.
Cursus honoruma i. e. 113-ban kezdődött. Először quaestor, majd 104-ben praetor volt, 103-ban pedig Cilicia proconsuli rangú helytartója lett. Ilyen minőségben nagy sikereket ért el a kalózok elleni harcban, és 102-ben diadalmenetet tartott. 99-ben lett Aulus Albinus consultársa, 97-ben pedig censor volt. A senatusban mindvégig a konzervatív optimata párt támogatója volt, és ellenezte Lucius Appuleius Saturninus néppárti törekvéseit, így például a Sextus Titius tribunus által beterjesztett földtörvényjavaslatot is. Lucius Cornelius Sulla és Caius Marius polgárháborjúban az előbbi pártját fogta, ezért Kr. e. 87-ben, amikor Marius és Lucius Cornelius Cinna hívei kerítették hatalmukba Róma városát, kivégezték. Levágott fejét a Rostrán tették közszemlére.
Fontos szerepe volt több, politikai szempontból is jelentős perben, ő védte például Manlius Aquiliust, aki a római államnak nagy szolgálatot tett a szicíliai rabszolgafelkelés leverésével. Korának – Crassus mellett – egyik legjelentősebb szónoka volt. Cicero kettejüket tartotta a fiktív vita fő irányítóinak (Vö. A szónokról című műve). Az utókorra csupán a De ratione dicendi (’A szónoklás művészetéről’) című művének néhány töredéke maradt.
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 366. o.
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).
| Elődei: Caius Marius és Lucius Valerius Flaccus |
 |
Utódai: Quintus Caecilius Metellus Nepos és Titus Didius |
