Ugrás a tartalomhoz

Marienkirche Lübeck

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marienkirche Lübeck
műemlék épület
Vallásevangélikus kereszténység
EgyházmegyeEvangelical Lutheran Church in Northern Germany
Építési adatok
Építése1265–1351
Rekonstrukciók évei1947–1959
Stílustéglagótika
Alapadatok
Hosszúság102 m
Magasság47,5 m
Szélesség42 m
ToronyKét torony
Magassága125 m
Belső tér területe3300 m2
Építőanyagtégla
TelepülésLübeck óvárosa
Elhelyezkedése
Marienkirche Lübeck (Schleswig-Holstein)
Marienkirche Lübeck
Marienkirche Lübeck
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
é. sz. 53° 52′ 04″, k. h. 10° 41′ 06″53.867700°N 10.685000°EKoordináták: é. sz. 53° 52′ 04″, k. h. 10° 41′ 06″53.867700°N 10.685000°E
Térkép
A Marienkirche Lübeck weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marienkirche Lübeck témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Marienkirche (Mária-templom) gótikus stílusú templom Lübeckben a 13. századból, a téglagótika legnagyobb hatású egyházi épülete.

Több mint 70 észak-európai templomnak szolgált alapmintául, Lübeck gazdagságának jelképe és a Hanza-világhatalom státuszszimbóluma lett. 1265 és 1352 között épült az óvárosi sziget legmagasabb pontján. A szakirodalomban gyakran "Mutterkirche der Backsteingotik" ("a téglagótika szülőanyja")-ként emlegetett templom méreteinél fogva a korszak legnagyobb és legmagasabb építményei közé tartozik: tornyai 124 méter fölé nyúlnak. Ez a legmagasabb téglaboltozat a világon (nyugati fal). Eredetileg háromhajós bazilikaként építették sugárkápolnákkal és karéjszerű előcsarnokokkal. 1987-től a világörökség része Lübeck óvárosával együtt.

Története

[szerkesztés]

1160-ban az oldenburgi püspökség Lübeckbe került át. Az óváros déli szigetrészén székesegyházi káptalant alakítottak ki. Eredetileg két román kori templom állt a ma látható helyén, az ezekből származó szobrok a Szent Anna-múzeumban vannak kiállítva. A hajó hatodik nyugati pillérpárja a román kori templom maradványa (1200 körül).

A háromhajós bazilika megtervezésekor a reimsi katedrális és a flamand gótikus katedrálisokat vették alapul (jóllehet, ezek kőből épültek). Az ezáltal létrejött egyedi stílus óriási hatással volt a környező építészetre, különösen szemléletes ez a monumentális stralsundi és wismari Szent Miklós-templom téglagótika esetében.

A hatalmas magasság elérése érdekében a gótikára jellemző támpilléreket alkalmaztak, ezáltal a téglaépületeknél még sosem látott magasságú boltíveket kaptak. A monumentális építkezést nem is elsősorban a papság, hanem a városi tanács szorgalmazta, és nem csupán szakrális célokat szolgált, hanem a sajátos Hanza-kereskedőbirodalom függetlenségét és hatalmát akarta kifejezni. Egy olyan státusszimbólumot, amely a kereskedelmi nagyhatalomként működő városállam, Lübeck erejét testesíti meg. Ezzel tudták leglátványosabban hangsúlyozni a város vezető szerepét a többi Hanza-várossal szemben.

A déli toronytól keletre 1310-ben emelték a bűnbocsánat kápolnát (Briefkapelle, azaz írnokkápolna), melyet Szent Annának szenteltek. A reformáció idején, a szentek tiszteletének megszűntekor kapta az írnok nevet, mert ekkor írnokok költöztek oda. 1289-ben épült meg a nagyon híres Bürgermeisterkapelle (polgármester-kápolna). Itt iktatták be az újonnan megválasztott tanácsot. Ennek felső szintjén kapott helyet a kincstár, mely ma is a város tulajdonában van.

1444 körül volt a templom utolsó gótikus bővítése, melyet Szűz Mária tiszteletének részeként az úgynevezett Szűz Mária-órák ünneplésére használták (Marientidenkapelle vagy Sängerkapelle).

Irodalom

[szerkesztés]
  • Hans Joachim Kunst: Die Marienkirche in Lübeck: Die Präsenz bischöflicher Architekturformen in der Bürgerkirche (= Werners Kunstgeschichte. 2). Wernersche Verlagsgesellschaft, Worms 1986, ISBN 3-88462-502-0.
  • Max Hasse: Die Marienkirche zu Lübeck. Deutscher Kunstverlag, München 1983, ISBN 3-422-00747-4.
  • Gustav Schaumann, Friedrich Bruns (Bearbeiter): Die Bau- und Kunstdenkmäler der Freien und Hansestadt Lübeck. Hrsg. von der Baudeputation. Band 2, Teil 2: Die Marienkirche. Nöhring, Lübeck 1906. (Digitalisat) (németül)
  • Johann Aegidus Ludwig Funk; Die Merkwürdigkeiten der Marien-Kirche in Lübeck. Lübeck 1823. (Digitalisat, Bayerische Staatsbibliothek)
  • St.-Marien-Jahrbuch. (= Jahrbücher des St.-Marien-Bauvereins). Lübeck. (A folyóirat rendszertelenül jelenik meg.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy