Nagy szovjet enciklopédia
A Nagy szovjet enciklopédia (oroszul Большая советская энциклопедия, rövidítve БСЭ), a Szovjetunióban kiadott, három kiadást megért nagyenciklopédia, egyike a legrészletesebb enciklopédiáknak a világon. Oroszországban és a szovjet utódállomokban ma is népszerű, amit a 2001-ben megjelent cd-kiadás sikere is bizonyít. Mindhárom kiadás köteteit a szovjet tudomány legjobb képviselői írták a kommunista párt szigorú felügyelete mellett. Az enciklopédiának saját kiadója volt, amely más enciklopedikus munkákat is megjelentetett. 1957–1990 között folyamatosan (évente) megjelent a Nagy szovjet enciklopédia évkönyve, amely a világban évente végbement fontos változásokról adott számot.
Első kiadás
[szerkesztés]Az első kiadás 1926–1947 között jelent meg 65 kötetben. Mintegy 65 ezer szócikket tartalmazott; főszerkesztője Otto Smidt akadémikus volt. Kötetenként 50-60 ezer példányban jelent meg; összesen 12 ezer illusztrációt és 1000 térképet tartalmazott.
Második kiadás
[szerkesztés]A gyorsan változó tudományos és politikai élet szükségessé tette a második kiadás megjelentetését. Első kötetét 1949 decemberében, Sztálin 70. születésnapján jelentették meg, az 51.-et (mely a Szovjetuniót bemutató pótkötet) 1958-ban. Mintegy 100 ezer szócikkének nagy része rendkívül részletes. Kötetenként 500-600 térkép és kép található benne. 1951-ig Szergej Vavilov, majd az ő halála után Borisz Vvegyenszkij akadémikus volt a főszerkesztő. Kötetenként 250-300 ezer példányban jelent meg. Az orosz törvények szerint az első 24 kötet anyaga szabadon felhasználható a forrás feltüntetésével, a többi ma is jogvédett.
Harmadik kiadás
[szerkesztés]A második kiadás cikkeinek sztálinista szemlélete az 1960-as évekre időszerűtlenné vált (jellemző módon Sztálin politikai ellenfelei – például Trockij, Zinovjev – nem kaptak saját szócikket). Takarékossági okokból az 1969–1978 között megjelent 30 kötetes harmadik kiadás szócikkei lerövidültek, a térképeket és képeket (melyeket a második kiadásban még pauszpapírral védve külön lapokon jelentettek meg) összevonták. A 95 ezer szócikkel rendelkező enciklopédia főszerkesztője Alekszandr Prohorov Nobel-díjas fizikus volt. 1973-ban elkezdődött az angol nyelvű változat kiadása, 1977–1983 között pedig (34 kötetben) görög nyelven is megjelent.
Nemzeti nyelvű kiadások
[szerkesztés]A Szovjetunió valamennyi köztársaságában megjelent a nemzeti nyelvű (az orosz nyelvűnél kisebb terjedelmű) szovjet enciklopédia.
Eredeti cím | Magyar cím | Kötetek száma | Kiadás ideje |
---|---|---|---|
Українська радянська енциклопедія | Ukrán Szovjet Enciklopédia | 17 | 1959–1965 |
Беларуская савецкая энцыклапедыя | Belorusz Szovjet Enciklopédia | 12 | 1969–1975 |
Ўзбек совет энциклопедияси | Üzbég Szovjet Enciklopédia | 14 | 1971–1980 |
Қазақ совет энциклопедиясы | Kazah Szovjet Enciklopédia | 10 | 1972–1978 |
ქართული საბჭოთა ენციკლოპედია | Grúz Szovjet Enciklopédia | 12 | 1975–1987 |
Азәрбајҹан Совет Енсиклопедијасы | Azerbajdzsáni Szovjet Enciklopédia | 10 | 1976–1987 |
Lietuviškoji tarybinė enciklopedija | Litván Szovjet Enciklopédia | 10 | 1976–1985 |
Енчиклопедия советикэ молдовеняскэ | Moldáv Szovjet Enciklopédia | 8 | 1970–1981 |
Latvijas padomju enciklopēdija | Lett Szovjet Enciklopédia | 11 | 1981–1988 |
Кыргыз Совет Энциклопедиясы | Kirgiz Szovjet Enciklopédia | 6 | 1976–1980 |
Энциклопедияи советии тоҷик | Tadzsik Szovjet Enciklopédia | 8 | 1978–1988 |
Մեծ սովետական հանրագիտարան | Örmény Szovjet Enciklopédia | 13 | 1974–1987 |
Түркмен совет энциклопедиясы | Türkmén Szovjet Enciklopédia | 10 | 1974–1989 |
Eesti nõukogude entsüklopeedia | Észt Szovjet Enciklopédia | 8 | 1968–1976 |