Ugrás a tartalomhoz

Nagydorog

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Nagydorogról szól. Hasonló címmel lásd még: Dorog (egyértelműsítő lap).
Nagydorog
Nagydorog címere
Nagydorog címere		 Nagydorog zászlaja
Nagydorog zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásnagyközség
PolgármesterBorbélyné Töttösi Ágnes (független)[1]
JegyzőDr. Orova Dániel
Irányítószám7044
Körzethívószám75
Népesség
Teljes népesség2445 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség61,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 21″, k. h. 18° 39′ 34″46.622469°N 18.659419°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 21″, k. h. 18° 39′ 34″46.622469°N 18.659419°E
Nagydorog (Tolna vármegye)
Nagydorog
Nagydorog
Pozíció Tolna vármegye térképén
Nagydorog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydorog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagydorog nagyközség Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Tolna vármegye északi felén fekszik, Pakstól 20 kilométerre nyugatra, Cecétől 18 kilométerre délre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bikács, északkelet felől Györköny, délkelet felől Pusztahencse, dél-délkelet felől Tengelic, dél-délnyugat felől Kajdacs, nyugat felől pedig Sárszentlőrinc.

Megközelítése

[szerkesztés]

Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főút és a Paks-Pusztahencse-Sárszentlőrinc]] közti 6232-es út, ezek révén közúton könnyen elérhető az említett települések mindegyike felől. Györkönnyel a 6236-os út kapcsolja össze; országos közútként számozódik még a központjában, mint öt számjegyű mellékút, a 62 902-es út is; ez az alig 200 méter hosszú útszakasz a 63-as főútból tér ki és a Kossuth tér háromszög alakú parkját határolja nyugat felől.

A MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonala a település nyugati részén halad el, Nagydorog vasútállomás közúti megközelítését a 6232-es útból kiágazó 62 315-ös út biztosítja.

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a 15. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett. A 16. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. Mária Terézia uralkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített. 1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Heidecker Péter (független)[3]
  • 1994–1998: Pinczési László (független)[4]
  • 1998–2002: Pinczési László (független)[5]
  • 2002–2006: Dobri István (független)[6]
  • 2006–2010: Dobri István (független)[7]
  • 2010–2014: Veres Imre (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács György (független)[9]
  • 2019–2024: Borbélyné Töttösi Ágnes (független)[10]
  • 2024– : Borbélyné Töttösi Ágnes (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2591
2584
2576
2467
2456
2462
2445
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 3,4% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,5%, református 26,5%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 9,4% (14,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek, és horvátnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,6% volt római katolikus, 20,4% református, 4,7% evangélikus, 7,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Falumúzeum
  • Banai erdő, benne a Banai tó
  • Kalap- és Sipkamúzeum
Stockinger Artúr 20 évig – 1974-től 1994-ig – volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka- és kalapgyűjtő volt; az ő hagyatéka a több mint száz darabos, s a világ számos országából származó darabokból álló gyűjtemény. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is őket.
A kastély 1821-ben került Széchényi Lajos (István testvére) tulajdonába, majd a 19. század végén - 20. század elején átalakították.

Népi ételek: pacsa, prósza, lakodalmi kujcsos.

Programok:

  • Búcsú: augusztus 20.

Ismert emberek, akik Nagydoroghoz kötődnek

[szerkesztés]
  • Bajcsay Mária (1946–) színésznő
  • Bánky Viktor (1899–1967) operatőr, filmrendező (Bánky Vilma testvére)
  • Bánky Vilma (1901–1991) némafilmszínész
  • Benedek Mihály (1784–1821) református püspök, prédikátor, főjegyző[13]
  • Kopré József (1919–2000) író, költő, tanár

Községünk gasztronómiája a médiában

[szerkesztés]

Az Ízőrzők film készítésének kulisszatitkai: Nagydorogon forgatott az Ízőrzők c. műsor stábja

Nagydorog anno - érdekességek az elmúlt évtizedekből

[szerkesztés]
  • Nagydorogi Általános Iskola és Gimnázium. A 60-as és 70-es években az általános iskolának nappali és esti gimnáziumi osztályai is működtek.
  • A Paksi úton mezőgazdasági szeszgyár működött a SZOV (Szeszipari Országos Vállalat) tagjaként. Elsősorban gabonából, időnként bakonyi burgonyából főztek 96 %-os tisztaszeszt.
  • A dohánybeváltó és fermentáló üzemet a népnyelv "magazin"-nak hívta. A bejárati kapuja mellett volt a község első ártézi kútja.
  • A 70-es években az Új Barázda Mgtsz saját termelésű dohányleveleit önállóan szárította.
  • A jelentős mennyiségű dohánytermelés miatt a községben önálló pénzügyőrségi kirendeltség (pénzügyőri szakasz) is működött (A szovjet hősi emlékművel szemben).

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Légifotó a település központjáról
    Légifotó a település központjáról
  • Légifotó a település központjáról
    Légifotó a település központjáról
  • Légifotó a település központjáról
    Légifotó a település központjáról
  • Víztorony
    Víztorony
  • Stockinger Artúr, a település 1974–1994 közti plébánosa
    Stockinger Artúr, a település 1974–1994 közti plébánosa

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. ↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. ↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. ↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. ↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  10. ↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  11. ↑ Nagydorog Helységnévtár
  12. ↑ Nagydorog Helységnévtár
  13. ↑ Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 66. o. ISBN 963-7030-15-8  

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagydorog&oldid=27585721”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy