Ugrás a tartalomhoz

Nyomdai sajtó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyomdai sajtók a nyomdaiparban, a papírok nyomtatására használt gépek. Fejlődésük a kézisajtótól a rotációsgépekig terjed.

Kézisajtó

[szerkesztés]
Hagyományos, fából készült sajtó

Fából vagy vasból való nyomó gépezet.

Két fő rész különböztető meg rajta: a taliga a fenéklappal (fundamentum), az a rész, melyre a szedést helyezik s a nyomótalp (tégely), mely a fordító rúd segítségével bizonyos határig leereszthető.

A taliga forgattyúval való hajtás következtében előre és hátra mozog, a rajta levő szedést kézi hengerrel festékezve ráhajtják a nyomtatópapírt magában foglaló sajtófödőt (fedőlap), mire a taligát a nyomótalp alá gördítik, s ennek leeresztésével megtörténik a nyomtatás.

Gutenberg az ő sajtóját legalább öt-hat esztendei kísérletezés után alkotta meg; e sajtó annyira tökéletes volt, hogy egészen a 19. századig használatban maradt. Mindössze a németalföldi Willem Blaeu és a párizsi Firmin Didot javítottak rajta egyet-mást.


Vassajtó

[szerkesztés]

A 19. század elején már terjedni kezdett Charles Stanhope (1753-1816) vasból készült kézi sajtója, s nyomában egész sora keletkezett a jobbnál jobb, többnyire angol meg amerikai gyártmányú vassajtóknak.

19. századi német vassajtó

Amerikaiak voltak: a Ruthwen és a sasos Columbia sajtó, angolok: a Cooper-, Hopkinson-, Cogger- és Hagar-féle sajtók.

Tégelysajtó

[szerkesztés]

A forma sík felületen helyezkedik el és a nyomótégely is síkban van.

Típusai

[szerkesztés]

A tégelysajtók tégelymozgató rendszerének típusai szerint:

  • Liberty tégelysajtó (a tégely és a forma közös csuklópont körül ollózó mozgást végez)
  • Gordon prés (a tégely és a forma külön csuklópont körül ollózó mozgást végez)
  • Gally tégelysajtó (a tégely gördülő bukó mozgást végez)
  • Boston tégelysajtó (a tégely lengő (ollózó) mozgást végez)

Gyorssajtó

[szerkesztés]

A kézisajtót a 19. század végén kiszorította a Friedrich Koenig által feltalált gyorssajtó. Azóta csak nagyobb nyomdákban használnak ilyeneket próbalenyomatok készítésére.

A gyorssajtó abban különbözik a tégelysajtóktól, hogy a forma még síkban van, de a nyomótégelyt felváltja a nyomóhenger.

Típusai

[szerkesztés]
  • Megállóhengeres gyorssajtó
  • Lengőhengeres gyorssajtó
  • Kétfordulatú gyorssajtó
  • Egyfordulatú gyorssajtó

Rotációs sajtó

[szerkesztés]
Hengeres gyorssajtó

Így nevezik azokat a gyorssajtókat, amelyeknél a forma nem lapos, hanem egy vagy több, a nyomócilinderrel szemközt levő úgynevezett formahengerre van felrögzítve.

Ezek a gépek nagy mértékben növelték a nyomtatás gyorsaságát azáltal, hogy kiküszöbölték a mozgási irány változását. Korlátot csupán a végnélküli papír szakadási szilárdsága jelenthet.

Friedrich Koenig kísérletezései után Cowper és Applegath alkották meg az első rotációs gépeket 1815 körül.

Két nyomóhengert helyeztek egymás mellé s szélről két lemezhengert és festékező szerkezetet alkalmaztak. A nyomó- és lemezhengerek átmérője egyenként 60 cm volt.

A lemezhenger egy részét a gömbölyített nyomtatóforma foglalta el, többi része pedig a festék egyenletes szétkenésére szolgált.

Ezt követően alkottak még nagyobb gépeket is, ilyen volt a Hoe-féle emeletes háznyi magasságú gép, amelynek fő része volt az óriási lemezhenger a kúp alakú betűkből álló szedéssel. E gép kezelő személyzete 16-18 emberből állt. Ismerték ugyan a rotációs gép működési elvét, de nem volt még meg a végnélküli papír, s így minden egyes ívet külön-külön kellett berakni.

A végnélküli papírt csak a 19. század közepén alkalmazta rotációs gépre az amerikai William Bullock, miután már előbb is kísérleteztek a papírkészítő gép meg a rotációs gép összekapcsolásával. A gépbe egyik oldalán betették a papírt, és a másik oldalán már nyomtatott újság került ki belőle.

Marinoni-féle rotációs gép (1883)

Rotációs gépeket szerkesztett még Marinoni, Sigl, Derriey és Hummel.

Nyomtatott források

[szerkesztés]
  • Bíró Miklós-Novák László: Nyomdászati lexikon. Budapest : Bíró Miklós, 1936
  • Gara Miklós főszerk.: Nyomdaipari Enciklopédia. Budapest : Osiris, 2001

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Printing press
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyomdai sajtó témájú médiaállományokat.
  • Online Nyomdaipari Múzeum [1]
  • Gécs Béla: A gutenbergi fasajtótól a gyorssajtók megjelenéséig =Magyar Grafika 2004/8. 93-96.[2][halott link]
  • A nyomdaipar "ezüstérmes" feltalálói [3]
  • Nyomdai kiszótár
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy