Ugrás a tartalomhoz

Nyugati-Ghátok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugati-Ghatok
A hegység Munnar közelében
A hegység Munnar közelében

Magasság2695 m
Hely India
Legmagasabb pontAnamudi (2695 m)
Terület60 000 km2
Hosszúság1600 km
Szélesség100 km
Világörökség-azonosító
Elhelyezkedése
Nyugati-Ghatok (India)
Nyugati-Ghatok
Nyugati-Ghatok
Pozíció India térképén
é. sz. 10° 10′ 11″, k. h. 77° 03′ 40″10.169722°N 77.061111°EKoordináták: é. sz. 10° 10′ 11″, k. h. 77° 03′ 40″10.169722°N 77.061111°E
Térkép
Térkép
A Nyugati-Ghátok (Western Ghats) és Keleti-Ghátok (Eastern Ghats) térképe
A Nyugati-Ghátok (Western Ghats) és Keleti-Ghátok (Eastern Ghats) térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati-Ghatok témájú médiaállományokat.

A Nyugati-Ghatok vagy Nyugati-Ghátok (kannada ಸಹ್ಯಾದ್ರಿ, marathi सह्यद्रि, tamil மேற்கு தொடர்ச்சி மலை), vagy másik ismert nevén Szahjadri-hegység hegyvonulat az indiai szubkontinens nyugati partvonala mentén. Mintegy 60 000 négyzetkilométernyi területet foglal el. A folyórendszer, amelynek vízgyűjtőjét képezi, India területe mintegy 40%-ának vizeit vezeti el.

A hegylánc a Dekkán-fennsík nyugati szegélyén fut végig, észak-déli irányban, elválasztva egymástól a fennsíkot és az Arab-tenger mentén futó keskeny parti síkságot. Északon Gudzsarát és Mahárástra határa közelében kezdődik, a Tapti folyótól délre, és innen mintegy 1600 kilométer hosszan halad dél felé Mahárástra, Goa, Karnataka, Tamil Nadu és Kerala államokon keresztül. Kanjakumarinál végződik, a szubkontinens déli csúcsánál. Hegyeinek mintegy 60%-a Karnatakában van.

A Nyugati-Ghátok átlagos kiemelkedése 1200 méter. Mintegy 30%-ban erdő borítja. Egyike a világ nyolc nagy biodiverzitás-gyűjtőjének: több mint 5000 virágos növény faj, 139 emlősfaj, 508 madár- és 179 kétéltűfaj otthona. Legalább 325 veszélyeztetett faj él a Nyugati-Ghatokban.[1]

A Dzsog-vízesés a Nyugati-Ghatokban, Karnatakában
A Nyugati-Ghatok Matherannál, Mumbai közelében

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. MYERS, N., R.A. MITTERMEIER, C.G. MITTERMEIER, G.A.B. DA FONSECA, and J. KENT. (2000) “Biodiversity Hotspots for Conservation Priorities.” Nature 403:853–858, Hozzáférés ideje: 6/1/2007MYERS, N.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy