Ugrás a tartalomhoz

Orgonakaktusz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pachycereus
Pachycereus pringlei
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Kaktuszfélék (Cactaceae)
Alcsalád: Kaktuszformák (Cactoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Echinocereeae
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pachycereus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pachycereus témájú kategóriát.

Az orgonakaktusz (Pachycereus) nemzetség az Észak-Amerika oszlopkaktuszainak nagy részét magában foglaló Echinocereeae nemzetségcsoport tagja. Fajai nagy, elágazó növények.

Elterjedése

[szerkesztés]

Guatemala, Honduras, Mexikó, Amerikai Egyesült Államok.

Jellemzői

[szerkesztés]

Fa, vagy ritkábban bokor termetű, masszív növények. Hajtásaik egyenesek, orgonasípszerűek, a virágzó hajtás a vegetatív szártól többé-kevésbé különbözik (ld. cephalium), gazdagon tövisezett vagy néha tövismentes, gyakran dúsan gyapjas areolákkal. Világos, tölcsér alakú virágaik kicsik-középnagyok, éjjel vagy nappal nyílnak. A virágtölcsér kopasz vagy gyapjas is lehet. Termése gömbölyded, tövises bogyó, a pulpa vörös vagy bíborszínű.

Rokonsági viszonyok, fajok

[szerkesztés]

A Pachycereus nemzetség a nemzetségcsoport egyik fő fejlődési irányát képviseli, mindazonáltal fajai között, illetve más nemzetségekkel (Neobuxbaumia, Carnegiea, Stenocereus) való rokoni viszonyai nem kellően feltártak. Molekuláris genetikai elemzésük a közelmúltban kezdődött meg (Arias et al.; Taylor).

Az ismert fajok öt alnemzetséget alkotnak.

Lemaireocereus subgenus:

Marginatocereus subgenus:

Pachycereus subgenus:

Lophocereus subgenus:

Pseudomitrocereus subgenus:

Egy intergenerikus hibrid taxon ismert a természetből, melynek egyik szülőfaja a Pachycereus pringlei:

Források

[szerkesztés]
  • Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England. ISBN 0-9538134-5-2
  • Taylor N.P. (2005) Cact. Succ. J 19:31’
  • Arias et al. (2003) Syst. Bot. 28(3):548-557’
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy