Přerov
| Přerov | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Olomouci | ||
| Járás | Přerovi | ||
| Polgármester | Petr Vrána | ||
| Irányítószám | 750 00 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 41 661 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 58,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″49.455556°N 17.451111°EKoordináták: é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″49.455556°N 17.451111°E | |||
| Přerov weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Přerov témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Přerov ⓘ (németül Prerau) város a Csehországban, Morvaországban, az Olomouci kerületben. 2006. július 1-jétől törvényhatósági jogú város, addig járási székhely. 22 km-re délre fekszik Olomouctól a Felső-morva-dombságon, a Bečva folyó partján. Fontos közlekedési csomópont. Olomouccal együtt Přerov a legjelentősebb vasúti kereszteződés Morvaországban. A város területe 58,48 km², 48 000 lakosa van. Fontos ipari létesítmények vannak a városban. Přerovban székel a cseh légierő 23. helikopteres Edvard Beneš alakulata és a katonaság egyik kiképzőközpontja. A jövőben Přerovnak kellene lennie a Duna-Odera-Elba folyamok egyik fontos kikötőjének. Számos nagy ipari vállalatnak ad otthont (Precheza, Přerovské strojírny, Meopta, Kazeto).
A város története
[szerkesztés]Az első írásos említése 1141-ből származik. 1256-ban királyi város rangjára emelték. 1841-től a vasút megépítésével egy időben erőteljes fejlődésnek indult.
A város történelmi magja a Felső tér (Horní náměstí) környékén található, ahol a 15. századból származó házak is találhatók. A központban van a Přerovi kastély is. Ezt az egykori vár helyén építették. A városban megmaradtak az egykori városfalak részei is. A kastélyban jelenleg a Komenský Múzeum kapott elhelyezést. A második világháború végén itt robbant ki a přerovi felkelés, amelyet erőszakkal elfojtottak.
1997. július 7-én a várost erőteljes árvíz öntötte el.
A přerovi mészárlás
[szerkesztés]
A második világháborút követően deportált felvidéki németek és magyarok tértek haza vonattal főleg Dobsinára, Késmárkra, Jánosgyarmatra és Malompatakra. A csehszlovák hadsereg 17. gyalogezrede leszállította a vonatról a hazafelé tartó családokat, és 1945. június 19-én tömegsírba lőtték őket – 120 nőt, 71 férfit és 75 gyermeket. A katonai egység parancsnoka, Karol Pazur jelölte ki a kivégző osztagot. Sokakat élve temettek el. A tömeges kivégzést a ma is hatályos Beneš-dekrétumok szellemében hajtották végre, akárcsak nem sokkal később a pozsonyligetfalui internálótáborban elkövetett mészárlásokat. A bírósági ítélet nélkül végrehajtott tömeges kivégzéseket utóbb hadititokká nyilvánították. Az elkövetőket nem vonták felelősségre, s akadt olyan tömeggyilkos, akiből később egyetemi tanár lett. A téma egészen a rendszerváltásig tabunak számított.[2][3]
2018. június 17-én a Svéd sáncon (nem messze Přerovtól) egy négyméteres fémkeresztet avattak fel, amelyen golyónyomok és töviskorona láthatók. A keresztet Jiří Jurda kovácsmester készítette.
Egyéb érdekességek
[szerkesztés]A város északi részében kiterjedt archeológiai lelőhelyre bukkantak (předmostíi őskőkori temető). Nagyon értékes leleteket találtak a mamutvadászatok idejéből.
A várostól északkeletre található a Žebračka nevű természetvédelmi terület. Lipník nad Bečvou irányában található a Helfenstein középkori vára (cseh nevén Helfštýn).
Neves személyiségek
[szerkesztés]- Jakob Gartner (1861–1921) cseh származású osztrák építész.
- Itt született 1896-ban Karel Černohorský morva muzeológus, etnográfus és régész.
- Pavel Vrba (1963–) labdarúgó, edző.
- Gideon Klein, zongorista és zeneszerző.
- Eliška Kleinová, zenetanárnő.
- Ida Ehre, színész.
- Karel Plíhal, zenész.
- Jaroslav Mazáč, költő.
- Stanislav Žalud, zenész.
- Jaroslav Wykrent, zenész, szövegíró és dalszerző.
- František Venclovský, sportoló a La Manche csatorna átúszója.
- Jan Blahoslav, a cseh nyelvtan egyik megalkotója, Comenius Ámos János elődje.
- Lubomír Dostál, grafikus és költő.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 7213 | 17 749 | 28 442 | 22 012 | 50 265 | 48 335 | 43 791 | 43 186 | 41 404 | 41 661 |
| 1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ „Meeting commemorates Carpathian Germans killed by Czechoslovaks”, praguemonitor.com, 2017. február 13. (Hozzáférés: 2017. február 13.)
- ↑ Hetvenöt éve történt: A přerovi tragédia tanúja ma7.sk, 2020. június 18. (magyarul)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Přerov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
