Ugrás a tartalomhoz

Phorminx

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Phorminx

Más nyelveken
ógörög: φόρμιγξ
Besorolás
kordofonlírák
pengetős
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás321.2
HangolásHeptatonikus
Rokon hangszerekkithara, khelüsz-líra, barbitosz
A Wikimédia Commons tartalmaz Phorminx témájú médiaállományokat.

A phorminx (ógörög φόρμιγξ) húros, pengetős hangszer, az ókori görög lírák családjának talán legrégibb tagja.

A homéroszi eposzokban a phorminx és a kitharisz szavak utalnak a dalok kíséretéhez használt líraszerű pengetős hangszerekre. A kettő közötti kapcsolat, különbözőségük nem tisztázott, a phorminxon való játék igéje a kitharizein.[1] Az Apollón-himnusz szerint Apollón „kecses phorminxon” (phormingi glaphürei)[2] játszik „arany plektronnal”, azaz pengetővel.[3] Homérosz a phorminxot édesen szóló, csengő vagy zörgő (kanakhé)[4] hangú, díszes hangszernek festi le, de az Odüsszeiából az is kiolvasható, hogy húrjai juhbélből sodrottak, behangolni pedig kollopszok segítségével, vagyis a húrok felső végéhez rögzített bőrgyűrűknek a hangszer keresztrúdja (zügon) körüli elforgatásával lehet.[5] Elsősorban hivatásos dalnokok – az Odüsszeiában a vak Démodokosz meg Phémiosz – hangszere,[6] de az Iliaszban Akhilleusz is pengeti saját szórakoztatására.[7]

A Kr. e. 8. századtól, a geometrikus, majd később az archaikus kor vázaképein gyakran tűnik fel egy elsősorban Apollón és Artemisz alakjához kapcsolódó, alsó részén ívelt formájú líraféleség, amelyet a hangszertudomány bölcsőkitharának nevezett el, megkülönböztetve a később megjelenő, hivatásos zenészek által használt, nagyjából trapéz formájú, alsó részén egyenes „koncert” kitharától. A kitharához hasonlóan fából készül, lapos, dobozszerű felépítésű, de a húrozatot kifeszítő karjai (pékhüsz) párhuzamosabb vonalúak, egyenesebbek, csak kicsivel nyúlnak a keresztrúd fölé, gyakran díszítettek. Néha sajátos szem-ábrázolások láthatók a hangszer korpuszán, amitől emberi archoz válik hasonlóvá, és ami csakis erre a hangszertípusra jellemző. Bár nincs erre egyértelmű bizonyíték, a hangszertudomány gyakran az így ábrázolt líratípust azonosítja a phorminxszal.

A vázaképeken a zenész leggyakrabban állva, ritkábban ülő helyzetben szólaltatja meg. Húrozása, játékmódja azonosnak tűnik a többi líraféleséggel.

A hangszertípus a Kr. e. 65. század során fokozatosan kiszorult a használatból, átadta helyét más líraféléknek. A phorminx szó – amelyről nem tudható bizonyosan, hogy kifejezetten ezt a bölcsőformájú hangszervariánst jelölte, vagy általánosan a líra archaizáló, költői elnevezése volt – kikopott a nyelvből. A klasszikus korban a bölcsőkithara még előfordul vázafestményeken, de ritkábban, mint a szögletes koncert-kithara. Már csak dionüszoszi jelenetekben kap szerepet, később nők, múzsák kezében láthatjuk, vagy a háttérben a falra akasztva, majd a Kr. e. 4. századtól gyakorlatilag eltűnik. Valószínű, hogy professzionális használatra már kevésbé volt alkalmas, mint a fejlettebb kithara, a házi muzsikáláshoz pedig talán egyszerűbb, olcsóbb volt a teknőcpáncélból készült khelüsz-líra és barbitosz.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Greek-English Lexicon – κιθαρίζω
  2. Greek-English Lexicon – γλαφυρός
  3. Apollón-himnusz, 182-206, angol fordítás
  4. Greek-English Lexicon – καναχή
  5. Odüsszeia, 21. 406-411 Devecseri Gábor fordításában: „…leleményes Odüsszeusz nyomban, amint fölemelte az íjat, megtapogatta. S mint aki nagyszerü énekmondó s ért is a lanthoz, és könnyen kifeszíti a húrt, új szegre csavarva, és a juh-bélt mindkétoldalt megerősiti szépen, úgy idegezte föl azt, nem erőlködvén, nagy Odüsszeusz. Próbát tett azután, jobbkézzel nyúlva a húrhoz: fölzendült, s mint fecskéé, szép hangja olyan volt.” pontosabb angol fordítás (3. – 4. oldal) Archiválva 2012. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Odüsszeia, 8. 250-265
  7. Iliasz, 9.186-189 Devecseri Gábor fordításában: „…lelkét csengő lanttal viditotta, szép díszes lanttal, melynek húrlába ezüst volt: Éetión várát feldúlva szerezte magának: épp ezzel mulatott, hősöknek zengte a hírét.”
  8. West, i. m. 55. o.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy