Ugrás a tartalomhoz

Podravina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Dráva Szentgyörgyvár közelében

A Podravina (magyarul: Drávamellék) Horvátország egyik tájegysége, mely a Dráva folyó mentén, a Dráva jobb partján húzódik.

Leírása

[szerkesztés]

A Podravina, a Dráva folyó mentén, északnyugat-délkeleti irányban húzódó síkság, mely a folyó, valamint a Macelj, a Toplička gora, a Kemléki-hegység, a Bilo-hegység, a Papuk és a Krndija északi lejtői között 10-20 km szélességben fekszik. Területe megközelítőleg 3400 km². Délkeleten a Kelethorvátországi-síkság egy részét (a Szlavón Dráva-síkságot Szalatnokkal és az Eszéki Dráva-síkságot) is magában foglalja.

Hullámzó harmadkori dombokból, valamint pliocénkori kavicsból és hordalékos anyagból álló síkságokból tevődik össze. Középső részén homokos hordalékrétegek találhatók (Drávamenti-sivatag). A tájegységet a Dráva mellékfolyóinak (Bistra, Ođenica, Breznica, Čađavica, Voćinska rijeka, Karašica, Vučica) sűrű hálózata szeldesi át. A természetes erdőtakaró (kocsányos tölgy, gyertyán) elnyomja a szántóterületet.

Főbb gazdasági ágak a mezőgazdaság (gabonafélék, ipari és gyógynövények), az állattenyésztés és a haltenyésztés. Az ipar (élelmiszeripar, textilipar, gyógyszeripar, fa, építőipar) nagyobb központokra koncentrálódik. A földgázlelőhelyek Molna, Stari Gradac és Kalinóc a horvát termelés mintegy 70% -át adják, az olajlelőhelyek (Beničanci, Décseszentpál stb.) a szlavóniai részen találhatók. Közúton a drávamenti főút (Podravska magistrala), vasúton a Varasd - Eszék vasútvonal köti össze a főbb településeket. Legsűrűbben lakott része északnyugaton, Varasd környékén található. Főbb települések: Varasd (38746 lakos, 2011), Kapronca (23896), Csáktornya (15185), Verőce (14663), Szalatnok (10152), Szentgyörgyvár (6378) és Pitomacsa (5651).

Története

[szerkesztés]

Ezen a területen az ókorban alakultak ki az első települések, amelyek közül a legfontosabb az Iovia-Botivo volt (a mai Ludbreg helyén). Ezek a Poetovio (Ptuj) – Mursa (Eszék) kereskedelmi és hadiút mentén helyezkedtek el, amely a Drávától délre fekvő ártér peremén haladt végig. A Podravina kultúrtörténeti meghatározás a késő középkorban keletkezett, korábban mai Podravina területének régebbi, ma teljesen elfeledett regionális neve Kamarcsa (horvátul Komarnica) volt. A 14. század közepéig azon a területen, amelyen később Kőrös vármegye létrejött Kamarcsa megye feküdt. A kamarcsai főesperesség, amely a zágrábi egyházmegye része volt, ennél még is sokkal tovább létezett. A 16. században a Podravina a kőrösi és a szentgyörgyi kapitányságokat, részben pedig Kőrös megye drávamenti területeit foglalta magában. A fő központok így Kapronca, Szentgyörgyvár, valamint Ludbreg városai lettek. A Dráva folyó mederváltozása következtében 1710-ben Légrádot mint fontos kereskedelmi központot a Muraközről leválasztották és a Podravinához csatolták, de nem vált a Podravina negyedik központjává. A 17. században a Podravina szinte teljes egészében az Oszmán Birodalom határvidéke lett, mivel a török által meghódított területek magukban foglalták Verőce környékét, Pozsegát, valamint a Dráva folyótól északra fekvő területeket (Nagykanizsa környékét) a Kanizsai szandzsákkal.

A karlócai béke 1699-es aláírásával a Podravina megszűnt határvidék lenni. A 18. század közepén Kaproncát leválasztották a szlavóniai katonai kerületről és a varasdi ezredhez csatolták, míg a fennmaradó katonai határterületen létrehozták a szentgyörgyvári ezredet. A katonai igazgatás 1871-es megszüntetéséig a Podravina kettős kulturális, gazdasági és társadalmi felosztása megmaradt. 1871 után a polgári horvát közigazgatásban a bán irányítása alatt a Podravina Belovár-Kőrös és Varasd vármegyék részeként tovább fejlődött. A 19. és 20. század fordulóján a terület gazdasági fejlődésének alapja a kézművesség és a mezőgazdasági termelés volt. 1918-ban területe az új Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től Jugoszlávia része lett. A Független Horvát Állam (1941) kikiáltásával Kapronca közelében hozták létre a Danica koncentrációs tábort. Az új közigazgatási beosztásban a Podravina a Bilogora és Zagorje nagymegye igazgatása alá került. 1942 elején létrehozták az első partizán egységeket, így a következő években Podravina az ellenállási mozgalom jelentős központjává vált. A térséget 1945-ben szabadították fel a német megszállás alól.

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy