Quito

Quito
Quito címere Quito zászlaja
Becenév: Luz de América
Közigazgatás
Ország	Ecuador
Tartomány	Pichincha tartomány
Alapítás éve	1534. augusztus 15.
Polgármester	Jorge Yunda
Irányítószám	EC1701 (170101 - 170186)
Körzethívószám	(+593) 2
Népesség
Teljes népesség	1 763 275 fő (2022)
Népsűrűség	~4800 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	2850 m
Terület	~290 km²
Időzóna	ECT, UTC-5
Elhelyezkedése
d. sz. 0° 13′ 12″, ny. h. 78° 30′ 45″-0.22, -78.5125
Quito weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Quito témájú médiaállományokat.

Quito Ecuador fővárosa. A város területe 290 km². Lakossága a 2001-es népszámlálás szerint 1 399 378 fő, de becsült népessége 1 865 541. Guayaquil után az ország második legnépesebb városa.

Földrajz

Quito Ecuador északi részén a Guayllabamba folyó völgyében a Pichinchal-hegy északi lejtőjén fekszik. A Pichinchal az Andok egyik ma is aktív rétegvulkánja, magassága 4794 m. A várostól 30 km-re délnyugatra található a már nem aktív, erodált rétegvulkán, a 4790 méter magas Corazón. A város főtere, a Plaza de la Independencia 2850 m magasan fekszik a tengerszint felett, ezzel a világ második legmagasabban fekvő fővárosa. A város mindössze 35 km-re fekszik az Egyenlítőtől délre. Az Egyenlítő helyét jelző emlékművet a helyiek „la mitad del mundo” (a világ közepe) néven ismerik.

Éghajlat

A város éghajlata magas fekvésének ellenére meglehetősen enyhe. Csak két évszak van: egy szárazabb és egy nedvesebb időszak. A száraz évszakot, júniustól szeptemberig (4 hónap) nyárnak nevezik; a nedves évszakot, októbertől májusig (8 hónap) a helyiek télnek nevezik.

Quito éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	19,1	19,1	19,1	19,4	19,2	19,7	19,8	20,3	20,3	20,1	19,3	19,3	19,6
Átlaghőmérséklet (°C)	13,4	13,6	13,4	13,6	13,7	13,8	13,9	14,0	13,8	13,7	13,3	13,5	13,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	9,6	9,7	9,8	9,9	9,6	9,1	8,6	8,7	8,9	9,0	9,1	9,9	9,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	65	104	123	149	90	41	22	28	60	119	87	76	964
Havi napsütéses órák száma	167	140	132	136	164	189	219	216	186	167	167	175	2058
Forrás: NOAA, World Meteorological Organization, Danish Meteorological Institute

Története

A spanyolok előtt

Quito megalapítása az 1000 körüli évekre nyúlik vissza, amikor a nomád bennszülött törzsek elözönlötték a város környékét és a mai Quito helyén kereskedelmi központot alakítottak ki. A 16. század elején az inkák hódították meg a várost a további terjeszkedés érdekében, de az 1533-ban megérkező spanyol hódítók keresztülhúzták számításaikat. Rumiñahui inka hadvezér felgyújtotta a várost, hogy megvédje a spanyol pusztítástól és ezzel az ősi Quito örökre megszűnt létezni.

A spanyol gyarmat

Térkép 1786-ból, mely a várost ábrázolja

Dél-Amerika spanyol gyarmatosítását 1534-ben Diego de Almagro is folytatta, aki 1534. augusztus 15-én megalapította Santiago de Quito városát. December 6-án 204 telepes hivatalosan is megalapította a várost, miután Sebastián de Belalcázar elfogta Rumiñahuit és ténylegesen is megtörte a szervezett ellenállást. Rumiñahuit 1535. január 10-én kivégezték. 1541. március 14-én Quito városi rangot kapott és hivatalosan a „Muy Noble y Muy Leal ciudad de San Francisco de Quito” (Ouitoi Szent Ferenc Legnemesebb és Leghűségesebb városa) nevet kapta.

A spanyolok magukkal hozták a katolikus vallást is a városba, az első templom az El Belén még a város hivatalos megalapítása előtt megépült. 1535 januárjában megépült a Szent Ferenc kolostor is és a gyarmati időszakban még 20 további templomot és kolostort építettek fel. A spanyolok erőszakkal térítették át az indiánokat az új vallásra és különösen a kezdeti időszakban az építkezésekhez is felhasználták őket. A quitói egyházmegyét 1545-ben alapították és Quitót 1849-ben érsekségi rangra emelték.

1809-ben csaknem 300 évi spanyol uralom után a városnak 10 000 lakosa volt és itt hangzott el az első függetlenségi nyilatkozat 1809. augusztus 10-én. Ezt az első függetlenségi mozgalmat 1810. augusztus 2-án még leverték a Limából odavezényelt spanyol erők, melynek során a felkelés vezetőit és mintegy 200 városi polgárt öltek meg. A harcok azonban tovább folytatódtak és végül 1822. május 24-én a pichinchai csatával fejeződtek be, amikor a Antonio José de Sucre által küldött Simón Bolívar parancsnoksága alatt álló szabadságharcosok nagy győzelmet arattak a spanyolok felett.

A Palacio Presidencial vagy Palacio de Carondelet, az elnöki palota

Ecuador fővárosa

A pichinchai csata után 1822. május 29-én a város vezetői kinyilvánították a függetlenséget és a várost az újonnan kikiáltott Nagy Kolumbiához csatolták. 1822. június 16-án Simón Bolívar Quitóba ment és 24-én jelen volt a kolumbiai alkotmány aláírásánál. Az új állam azonban 1830. május 13-án felbomlott, és a külön államként létrejött ország nevéül az Ecuador (Egyenlítő) nevet választották. Az ország fővárosa Quito lett, melyet főként a város ősi indián kultúrájának, a függetlenségi harcban játszott szerepének és fontos kormányzati pozíciójának köszönhetett.

Az Iglesia de San Francisco (Szent Ferenc templom)

Quito már a köztársaság korai időszakától fogva tüntetések és politikai harcok színtere volt. 1833-ban a Quito Szabad Polgárainak Társasága összeesküvést szőtt a hatalmon levő kormány ellen. 1845. március 6-án kitört a márciusi forradalom. 1875-ben Gabriel García Moreno elnököt gyilkolták meg Quitóban, majd két évvel később 1877-ben Quito érsekét José Ignacio Checa y Barbát mérgezték meg. 1882-ben felkelés tört ki Ignacio de Veintemilla diktátor ellen. A felkelés győzött, azonban az országot átható erőszakhullám még nem ért véget. 1883. július 9-én a szabadságharcos parancsnok Eloy Alfaro csapataival részt vett a guayaquili csatában és később sok harc után 1895. szeptember 4-én Ecuador elnöke lett. Miután kitöltötte második elnöki periódusát is Európába távozott, majd amikor 1912-ben visszatért Ecuadorba megkísérelte újra magához ragadni a hatalmat. Január 28-án letartóztatták az börtönbe vetették, azonban a börtönbe beözönlő tömeg meggyilkolta. Testét végighurcolták az utcákon és az egyik parkban elégették.

1932-ben kitört a négynapos háború, a polgárháború amely Neptalí Bonifaz megválasztását követte, melynek következtében kénytelen volt Peruba emigrálni. 1934-ben a legnagyobb textilgyár munkásai léptek sztrájkba és a nyugtalanság a mai napig is tart. 1949. február 2-án H. G. Wells novellájának, a Világok harcának túl élethűre sikeredett rádiós feldolgozása városszerte hatalmas pánikot váltott ki és a megriadt tömeg által okozott tüzekben hat ember vesztette életét.

A város 1996–2006 között is nagy tüntetések színhelye volt, melyek következtében három elnököt is elűztek.

A Pichincha-hegy az Itchimbia-dombról nézve

Természeti katasztrófák

Quito az ecuadori sierra északi részén a Guayllabamba folyó medencéjében fekszik. A medence északi oldalát számos vulkán határolja: keleten a Cotopaxi, az Antisana, a Sincholagua és a Cayambe, nyugaton az Illiniza, az Atacazo, a Pichincha és a Pululagua. A Guagua Pichincha csak 21 km-re fekszik nyugatra Quitótól, ma is folytonosan aktív és állandó megfigyelés alatt kell tartani. Legutóbbi nagy kitörését 1999. október 7-én regisztrálták, amikor olyan nagy mennyiségű vulkanikus hamu hullott a városra, hogy a nemzetközi repülőteret is le kellett zárni. Ennél is több, mintegy 25 cm hamu hullott a városra 1660-ban a nagy kitörés alkalmával. Quito a világ egyetlen olyan fővárosa, melyet közvetlenül fenyeget egy tűzhányó kitörése. A többi vulkán aktivitása szintén hatással van a város életére, 2002-ben a Reventador tűzhányó kitörése alkalmával néhány nap alatt több hamu hullt a városra, mint 1999-ben.

A város környékét nemcsak a vulkánok, hanem a földrengések is sűrűn veszélyeztetik. A Quitót sújtó legnagyobb ismert földrengés 1797-ben érte a várost, amikor 40 000 halálos áldozata volt. Napjainkban a legnagyobb, hetes erősségű földrengés 1987-ben érte a várost. A rengés epicentruma 80 km-re volt a várostól és Ecuadorban mintegy ezer ember halálát okozta. Quito épületei is kisebb károkat szenvedtek.

A város nevezetességei

Észak-Quito

Quito északi részén a város legnagyobb üzleti negyedei találhatók. Itt található a nemzetközi repülőtér és a város szórakozónegyede is.

Museo del Banco Central

A Mitad del Mundo emlékmű

A múzeum széles körű áttekintést ad az ecuadori történelemről, kultúráról és művészetről. Az épület földszintjén a spanyolok előtti indián kultúra emlékei, cserépedények, szobrok, aranytárgyak, múmiák találhatók. A gyűjtemény legszebb darabja egy arany napot ábrázoló maszk a La Tolita kultúrából. A második emeleten a gyarmati időszak művészete, főként vallási tárgyú festmények, szobrok láthatók. A harmadik emeleti kiállítás a független Ecuador művészetének és tárgyainak van szentelve.

Parkok

A Parque Metropolitano egész Dél-Amerika legnagyobb városi parkja, a New York-i Central Park méretének csaknem kétszerese. A park Quito északi városrészén az Atahualpa Olimpiai Stadion mögötti domboldalban található. Területe kiválóan alkalmas hegyikerékpározásra, futásra és sétálásra egyaránt. Legnagyobb része eukaliptuszerdő, melyben sétányok találhatók, melyek mentén szobrok láthatók. A park keleti részéről szép kilátás nyílik a Cotopaxi, Antisana tűzhányókra és a Guayllabamba völgyére.

A La Carolina Park Quito üzleti és bevásárlónegyedének közepén az Avenida Amazonas, Avenida Shyris és az Avenida Naciones Unidas között található. A parkban főként hétvégeken gyűlnek össze a fiatalok futballozni, kosárlabdázni A park déli részén egy kis tó található, ahol csónakázni lehet. A park nyugati részén található a botanikus kert és a kiállítási központ.

Az El Ejido park a város régi és modern részének határán fekszik. A park a kézműves vásárairól híres. Itt festők árulják műveiket, lehet vásárolni a hagyományos ecuadori öltözéket a ponchót, szőnyegeket és ékszereket. A La Alameda parkban található Dél-Amerika legrégibb obszervatóriuma, de itt látható a Bolívar-emlékmű és egy kis tó is, ahol csónakázni lehet.

Quito északi része, a Pichincha vulkán északkeleti oldaláról

Az óváros

A történelmi belvárost a nagy terek (a legfontosabb az Independence Plaza) és a templomok sokasága jellemzi. A templomok közül a legfontosabbak a székesegyház, a ferencesek temploma és kolostora, mely a gyarmati időszak legnagyobb spanyolok által épített épületegyüttese, az El Sagrario templom, a domonkosok temploma és kolostora, valamint a jezsuiták temploma, mely a római Il Gesú templom mintájára épült. Találunk ebben a negyedben néhány múzeumot is, közülük legismertebbek a Museo de la Ciudad, vagyis a városi múzeum, de több múzeum mutatja be a történelmet és a gyarmati korszak művészetét. A városközpont egyik jelentős műemléke a Gangotena-palota, amelyben ma szálloda működik.

El Panecillo

Az El Pacinello a város közepén emelkedő domb, tergerszint feletti magassága 3016 méter. A tetején áll Szűz Mária monumentális szobra, mely a város egész területéről látható. A szobor Bernardo de Legarda alkotása, a Quitói Madonna alapján készült. 1976-ban Agustín de la Herrán Matorras spanyol művészt bízták meg a 41 méter magas alumínium Madonna-szobor elkészítésével. A szobrot hétezer alumíniumdarabból állították össze és 1976. március 28-án Pablo Muñoz Vega quitói érsek avatta fel. A Madonna egy földgömbön áll és a sátánt szimbolizáló kígyó fejére tapos. Ez eddig összhangban van a Szűzanya megszokott ábrázolásával, a szoborban szokatlan viszont az, hogy szárnyai vannak. Quito lakói büszkék arra, hogy a ez a világ egyetlen angyalszerű Madonna-szobra. A szobrot Bernardo da Legarda 1734-ben készített a Szent Ferenc templom főoltárán álló művéről mintázták, amely Quitói Maddonna, vagy a táncos néven volt ismert. A szobor a maga korában abban a tekintetben volt forradalmi alkotás, hogy először ábrázolta a Szűzanyát lendületes mozgásban, ami éles ellentétben állt a hagyományos álló ábrázolással.

Kötélpályás felvonó a Cruz Lomára

A kötélpályás felvonó

2005 júliusa óta működik Quito kötélpályás felvonója, mely a városközpontból a Pichincha-vulkán keleti oldalán levő Cruz Lomára vezet fel. A látogatók 4100 m magasra jutnak fel, ahol éttermeket, üzleteket és különféle áruházakat találnak. A hőmérséklet sokkal hűvösebb, mint odalenn a városban. A hegyen kijelölt túraútvonalak találhatók.

Látnivalók a város környékén

• A Mitad del Mundo („a világ közepe”) egy kis turisztikai építményegyüttes Quito központjától 35 km-re északra, az Egyenlítőn. Itt található az Egyenlítő emlékműve, mellette történeti múzeum, planetárium, különböző kiállítások és üzletek láthatók.
• A Pululahua egy vulkán nem messze a Mitad del Mundótól, melynek krátere gépkocsival is könnyen megközelíthető turistalátványosság.
• Quito állatkertje 20 km-re a várostól Guayllabamba falu területén található. Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik az ország csodálatos növényvilágából és állataiból, melyek közül néhányat az illegális prémkereskedők kezeiből mentettek meg.

Guápulo, Quito

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Sport

A város professzionális futballklubjai:

1. Liga Deportiva Universitaria Quito
2. Sociedad Deportiva Aucas
3. Club Deportivo El Nacional
4. Sociedad Deportivo Quito

Közlekedés

A Mariscal Sucre nemzetközi repülőtér

Nemzetközi repülőtere a Mariscal Sucre nemzetközi repülőtér.

A városon belüli gyors közlekedést az EMSAT (Empresa Metropolitana de Servicios y Administración del transporte) trolibusz (El Trole) vonala (Compañía Trolebús Quito, S.A. az üzemeltető) és autóbusz vonalai biztosítják. A trolibuszvonal első szakaszát 1995. december 17-én nyitották meg, a legutolsót 2008. december 19-én, így jelenleg 18,7 km hosszban szeli át a várost a zárt rendszerű viszonylat. A forgalmat 113 csuklós trolibusz szolgálja ki, amelyek Hispano Carrocera és Mercedes-Benz gyártmányú trolibuszok.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Quito témájú médiaállományokat.

• Quito Distrito Metropolitano Hivatalos oldal
• Quito turisztikai portálja (Corporación Metropolitana de Turismo)
• Információk Quitoról Archiválva 2008. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Google Maps
• El Trole