Rózsadomb (Budapest)
| Rózsadomb | |
 | |
| Előtérben a Margit híd, háttérben a Rózsadomb | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | II. |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4892 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | kb. 1,5–2 km |
| Elhelyezkedése | |
 Rózsadomb
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 08″, k. h. 19° 01′ 48″47.518889°N 19.030000°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 08″, k. h. 19° 01′ 48″47.518889°N 19.030000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsadomb témájú médiaállományokat. | |
Rózsadomb Budapest városrésze a II. kerületben, Budapest és Magyarország egyik leghíresebb és legmagasabb presztízsű lakóövezete.
Fekvése
[szerkesztés]A Rózsadomb a II. kerület keleti részén, hegyvidéki területen fekszik. A szomszédos városrészek: Országút, Rézmál, Vérhalom, Szemlőhegy és Felhévíz. Határai: Bimbó út, Alsó Törökvész út, Vérhalom utca, Veronika utca, Zivatar utca.
Bár a Rózsadomb név hivatalosan csak erre a viszonylag kis városrészre utal, tágabb értelemben véve a budapestiek "Rózsadombnak" nevezik a II. kerület Margit körút és a Nagybányai út között húzódó, belvároshoz közel elhelyezkedő dombvidékét, annak nagy értékű ingatlanokkal beépített városrészei miatt, mint például Csatárka, Látó-hegy (Gugger-hegy), Pálvölgy, Zöldmál, Szemlőhegy, Törökvész, Vérhalom, Rézmál és Országút.
Története
[szerkesztés]A török hódoltság idején a legendák szerint Gül Baba rózsáival ültették be a még érintetlen dombvidéket, innen ered a neve is. Zöldövezeti jellegéből adódóan a XII. kerületi Hegyvidékhez képest néhány évtizednyi késéssel a 19. század végétől, a 20. század elejétől kezdődött meg a beépülése eleinte hétvégi telkekkel, nyaralókkal üdülőterületként. A 20. század elején a korabeli elit, jómódú vállalkozók, kereskedők, gyártulajdonosok építettek maguknak impozáns, tágas villákat. A második világháború után a tulajdonosaiktól az állam elkobozta az ingatlanokat és többnyire magas pozíciójú kommunista pártfunkcionáriusoknak utalták ki azokat. Innen ered a pesti népnyelv által gúnyosan a Rózsadombra ragasztott "Káderdülő" elnevezés.
A Rózsadomb ma
[szerkesztés]A városrész elegáns villanegyedeiről és híres lakóiról vált ismertté. A XII. kerületi Hegyvidékhez hasonlóan a lakásárak itt is magasak. Ez az ország egyik legdrágább lakóövezete. Kitüntetett helyzetét jó adottságainak köszönheti. A belváros közelsége (1,5–2 km) ellenére csendes, nyugodt, tiszta levegőjű terület, amely tágas, kiterjedt zöldterületekkel, ősfás parkokkal rendelkezik. Magaslati jellegéből adódóan egyedülálló panoráma nyílik róla a Budai-hegységre, a budai Várnegyedre, az Országházra, a Dunára és a Margit-szigetre.
A beépítettsége változatos képet mutat. Megtalálhatók itt egyaránt patinás századfordulós villák, amelyek egy része ma cégközpontként, magánklinikaként, nagykövetségként szolgál, mint ahogyan zöldövezeti társasházi lakások is.
Megközelítése
[szerkesztés]
A városrész közösségi közlekedéssel a 4-es, 6-os és 17-es villamosokkal, valamint a 11-es, a 91-es, a 111-es, a 191-es és a 291-es autóbuszokkal érhető el. Fontosabb útjai a Bimbó út, Rómer Flóris utca, Szemlőhegy utca, Keleti Károly utca, Apostol utca, Vérhalom utca.
Közvetlen közeléből elérhető a Margit-sziget, a Mammut bevásárlóközpont, a Millenáris Park, a Széll Kálmán tér és a Budai Gyermekkórház.
