Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)

Republikánus Párt (Republican Party)
Adatok
Elnök	Ronna McDaniel
Frakcióvezető	Mitch McConnell (Szenátus) Kevin McCarthy (Képviselőház)
Alapítva	1854
Székház	310 First Street NE, Washington, 20001
Tagok száma	36 019 694 (2022)
Ideológia	Többség: konzervativizmus Párton belüli frakciók: centrizmus keresztény nacionalizmus szélsőjobboldali pupulizmus neokonzervativizmus libertarianizmus
Politikai elhelyezkedés	jobboldal/szélsőjobboldal
Parlamenti jelenlét	Szenátus: 49 / 100 Képviselőház: 222 / 435
Nemzetközi szövetségek	Nemzetközi Demokrata Unió Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (társult)
Hivatalos színei	vörös
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Republikánus Párt (Republican Party) témájú médiaállományokat.

A Republikánus Párt (gyakran GOP, azaz „Grand Old Party” – régi nagy párt – néven is említik) az Amerikai Egyesült Államok két vezető politikai pártjának egyike (a másik a Demokrata Párt). A Republikánus Párt 1854-ben alakult három korábbi párt (a Whig Párt, az Északi Demokraták és a Szabad Föld Párt) koalíciójából, akik ellenezték, hogy a rabszolgaság tovább terjedjen, és modernizálni akarták az Uniót. A párt bázisa eleinte az északkeleti és a középnyugati országrész volt, de az utóbbi időben nyugatra és délre is kiterjedt. A Republikánus Párt a modern politikai korban a két vezető párt közül a társadalmilag konzervatívabb és a gazdaságilag liberálisabb.

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának képviselőházában 2023 januárja óta 222 képviselőjük van (51%), a szenátusban pedig 49 szenátoruk. Jelképük az elefánt, színük – nem hivatalosan – a vörös.

A párt alapítása óta megválasztott 29 amerikai elnökből 18 volt republikánus. Az USA 50 államából jelenleg huszonhatnak van republikánus kormányzója.

Történelem

A pártot a Kansas–Nebraska-szerződést ellenzők hozták létre, ami a rabszolgaság növekedését akarta elérni. A párt első hivatalos taggyűlése a Michigan állambeli Jackson városban volt. Itt a tagok egyeztették elképzeléseiket, miszerint ellenzik a rabszolgaságot, és rengeteg tervük van az Egyesült Államok modernizálása érdekében (fejlettebb oktatás, utak építése, ipari fejlesztés és városok alapítása). Így gazdasági felfogásaik nagyrészt egyeztek az őket megelőző Whig Párt elméleteivel. Emiatt a Republikánus Párt főleg az Egyesült Államok északkeleti, és középnyugati részén vált népszerűvé. A párt az 1860-as elnökválasztásra Abraham Lincolnt jelölte, aki miatt később 13 rabszolgatartás-párti állam kivált az Unióból és létrehozta a Konföderációt, ez pedig később polgárháborúhoz vezetett, amit az Unió nyert. Az 1864-es elnökválasztások előtt a republikánusok egyesültek különböző demokratákkal, és elérték, hogy a Nemzeti Egység Párt Abraham Lincolnt jelölje elnöknek.

Abraham Lincoln, az első republikánus elnök

A párt nagy sikerei az 1870-es években belháborúhoz vezettek. Azok, akik nem fogadták el Ulysses S. Grant személyét elnökjelöltnek, Horace Greeley-t támogatták. A Republikánus Párt ezután a nagyvállalatokat támogatta, a pénz erősségét fontosnak tartotta, nagy adókat vezetett be, és hatalmas nyugdíjakat szánt a háborús veteránoknak, illetve Hawaii elfoglalását kezdeményezte. A protestáns vallásúakat jobban képviselték, mert ők elfogadták az alkoholtilalmat. Ahogy idővel az Egyesült Államok északi része robbanásszerűen kezdett fejlődni, a nehéz- és könnyűipar kezdett növekedni, bányák nyíltak, utak épültek, városok fejlődtek, a republikánusok hiteleket adtak az északiaknak, hogy irányítani tudják a régiót. Azonban az 1890-es évek során olyan adótörvényeket szavaztak meg, amelyek túlságosan sújtották a déli mezőgazdaságból élőket, ezért a Demokrata Párt népszerűbbé vált náluk.

Grover Cleveland 8 évig tartó elnöksége után, 1896-ban újra a Republikánus Párt kezébe került a hatalom. Ekkor csökkentették az adókat, és kevésbé sújtották a déli lakosokat. 1912-ben újabb szakadás következett a pártban, amikor Theodore Roosevelt nem lett elnökjelölt, az őt támogató körök kiléptek a pártból, és a Haladás Pártba tömörültek, és őt jelölték elnöknek.

A republikánusok azonban megőrizték hatalmukat egészen az 1920-as évek végéig, a nagyvállalatok érdekeit képviselve, és folyamatosan ellenezték a Népszövetség működését. Azonban a nagy válság idején a republikánusok elvesztették népszerűségüket, majdnem három évtizedig a Demokrata Párt volt hatalmon.

Ebben az időben a fekete szavazók is kezdtek inkább a Demokrata Pártra szavazni. Az 1934-es időközi választásokon a szenátusban csak 25 republikánus szenátor maradt, míg demokrata színekben 71 került be. A képviselőházban is hasonlóan osztódtak el a mandátumok. Az úgynevezett New Deal intézkedés, amit a demokraták vezettek be a gazdaság helyreállítása érdekében, keményen kritizálva volt a republikánusok által, szerintük közel állt a szocialista államok gazdasági terveihez. A második világháború után azonban újra a Republikánus Párt vált népszerűvé, és az 1960-as évek során rengeteg konzervatív gondolkodású volt Demokrata Párt-tag csatlakozott a republikánusokhoz.

A 20. század második felében hat republikánus elnök is volt, ezek Dwight D. Eisenhower, Richard Nixon, Gerald Ford, Ronald Reagan, George H. W. Bush és fia, George W. Bush. 1994-ben a képviselőházban és a kongresszusban is többséget szereztek.

Clark S. Judge, Ronald Reagan és George Bush beszédírója

Ez a népszerűségük 2006-ig tartott, amikor újra a Demokrata Párt jelöltjei kerültek többségbe a kongresszusban. A 21. század kezdetén a Republikánus Párt egy szociális-konzervatív erő, akik kemény külpolitikát folytatnak, mindenképp szeretnék megnyerni a terrorizmus ellen indított háborút.

A 2008-as amerikai elnökválasztáson a republikánusok az arizonai John McCaint jelöltették, míg a Demokrata Párt Barack Obama személyét jelölte, és az utóbbi nyert, ezáltal ő lett az Amerikai Egyesült Államok első színes bőrű elnöke.

A 2012-es elnökválasztáson Mitt Romney-t indították Barack Obama ellen. A demokratát újraválasztották és a novemberi szenátusi választáson hét széket vesztettek a Republikánusok.

2014-ben a Republikánusok többséget szereztek a Szenátusban. 247 székkel a Képviselőházban és 54 székkel a Szenátusban, 1929 óta legnagyobb többségüket érték el a Kongresszusban.

Donald Trump az Ovális Irodában

Donald Trump 2016-os megválasztása populista ideológia felé vezette a pártot. A végeredmény váratlan volt, a legtöbb közvéleménykutatás Hillary Clinton-győzelmet várt. Több történelmileg Demokrata államban is győzelmet tudott aratni, mint Michigan, Pennsylvania és Wisconsin. A 2016-os választások után a Republikánusok fent tudták tartani a többségüket a Szenátusban, a Képviselőházban és kormányzói pozíciókban is. Teljes irányításuk volt 25 állam felett, 1952 óta a legtöbben. A 2018-as választások után elvesztették a Képviselőházat. Trump elnöksége alatt három legfelsőbb bírót nevezett ki: Neil Gorsuch-t, Brett Kavanaugh-t és Amy Coney Barrett-et. 2019 decemberében közjogilag felelősségre vonta a Képviselőház, de a Szenátus felmentette 2019 februárjában.

A 2020-as amerikai elnökválasztást Trump elvesztette a demokrata Joe Bidennel szemben. Ennek ellenére a párt szerzett székeket a Képviselőházban, de elvesztette az irányítást a Szenátus felett. A Capitolium ostromát követően ismét felelősségre vonta az elnököt a Képviselőház, amellyel az első elnök lett, akivel ezt kétszer is megtették.

A párt ideológiája

A republikánusok társadalmi kérdésekben konzervatívabbak, gazdasági téren liberálisabbak, mint a Demokrata Párt. Hisznek az egyén felelősségében, a kisebb kormányzatban és a magánvállalkozásokban. Szoros szálak fűzik őket mind a nagyvállalatokhoz („Wall Street”), mind a helyi, kis cégek tulajdonosaihoz („Main Street”). Az 1981-es elnöki beiktatási beszédében Ronald Reagan így foglalta össze nézeteit a kisebb kormányzatról: „A jelenlegi válságban nem a kormány a megoldás a problémákra; maga a kormány a probléma.”

A republikánus jelöltek nagy része ellenzi az abortuszt, az azonos neműek házasságát és a kisebbségi kvótákat. Támogatják a szabad iskolaválasztást, gazdasági téren a szabadabb versenyt, a kisebb szabályozást és az adók csökkentését. Ellenzik a kockázatvállaláson alapuló egészségbiztosítási rendszert, helyette az egyéni biztosítási számlát támogatják, kiegészítve rászorulók megsegítésével. Támogatják a fegyvertartást és az illegális bevándorlókkal szembeni keményebb fellépést.

Nemzetközi kérdésekben neokonzervatív politikát folytatnak a terror elleni harc és az afganisztáni, illetve iraki katonai műveletek tekintetében. A Közel-Keleten és világszerte a demokráciát próbálják terjeszteni. Küzdenek az ENSZ megreformálásáért, a korrupció visszaszorításáért, a kisebbségek elnyomása ellen és a biológiai nemek egyenjogúságáért. A párt nem ért egyet a kiotói jegyzőkönyvben foglaltakkal, mert azokat nem tartják hatásosnak a globális felmelegedés megállításában.

A párt szavazóbázisa

Gazdaságilag: a republikánusokra hagyományosan a kereskedelemben dolgozó, és abból megélő emberek szavaznak. Ez alatt értjük a nagyvállalatoktól a kis kereskedelmekig az összes egységet.

Nemek terén: 1980 óta a nők többsége inkább a Demokrata Pártra, míg a férfiak a republikánusokra adják inkább voksukat. 2006-ban a nők 43%-a szavazott a republikánusokra, míg a férfiak 47%-a döntött így.

Rasszok szempontjából: Az 1960-as évektől kezdődően, a fekete szavazók inkább a demokratákra szavaznak, annak ellenére, hogy a republikánusok is jelöltettek már több államban fekete bőrszínű kormányzót, de nem sok sikerrel. Azonban az utóbbi két évtizedben (eltekintve a 2008-as választástól) a republikánusok sikeresen kampányoltak az Egyesült Államok területén élő hispániai származású szavazóknak. (2000-ben a hispániaiak 35%, 2004-ben pedig 44%-a szavazott George W. Bush republikánus jelöltre). A párt kemény antikommunista elméletei miatt pedig népszerű a kommunista országokból bevándorlóak körében is (pl. Kuba és Vietnám területéről az Egyesült Államokba települők körében). A 2006-os képviselőválasztásokkor a fehérek 51%-a, az ázsiaiak 37%-a, a hispániaiak 30%-a, és a feketék 10%-a szavazott a republikánus jelöltekre.

Családi szempontból: A republikánusokra szavazó fehérek nagy része családos, és van legalább egy gyereke. A meg nem házasodottak, illetve az elvált nők jellegzetesen Demokrata-szavazók.

Megélhetési szempontból: A szegény réteg hagyományosan a demokratákra szavaz. A republikánusokra hagyományosan a középréteg, és a felső réteg többsége szavaz, a szegény rétegek közt csak kevés republikánus van.

Katonaság: A fegyveres erők többsége Republikánus-szavazó. A katonák 57%-a, míg a tisztek 66%-a a Republikánus Pártra szokott szavazni.

Szexuális téren: Az utolsó három amerikai választásokkor végzett közvélemény kutatások szerint a homoszexuális és leszbikus állampolgárok 25%-a szavaz a republikánusokra, a többség a Demokrata Pártra voksol. Nemrégiben azonban előretörtek a pártban a konzervatív erők, és a Republikánus Párt kezdte támadni az azonos neműek közötti házasság jogát, emiatt jelentősen csökken népszerűségük a homoszexuálisok körében.

Életkor: A fiatalok körében a Demokrata Párt hagyományosan népszerűbb, a Republikánus Pártra pedig főleg a középkorúak, és az idősek adják voksukat. 2006-ban a pártra a 18–29 év közöttiek 38%-a szavazott.

Vallás: A vallás nagyon sokáig fontos szerepet játszott mindkét párt életében. Az 1960-as évekig a déli katolikusok, zsidók és protestánsak a Demokrata Pártra szavaztak, míg a republikánusokra az északon élő evangélikusak adták voksukat. Azonban ez a 20. század második felében sokat változott: 2004-ben George W. Bushra a minden héten templomba járók 61%-a, a néha templomba járók 47%-a, míg a soha templomba nem járók 36%-a szavazott. A protestánsok 59%-a szavazott Bushra, együtt a katolikusok 52%-ával (annak ellenére, hogy a Demokrata-jelölt is katolikus vallású volt). A zsidó vallásúak 70–80%-a hagyományosan Demokrata Pártra adja szavazatát. A mormon vallásúak 90%-a is Republikánus Pártra szokott szavazni.

Hely: Az 1980-as évektől kezdve a republikánusok államai (a piros államok) a déli államok (Texas, Alabama, Mississippi stb.), illetve a nyugati hegységi államok (Arizona, Új-Mexikó, Nevada, Utah stb.) és a Középnyugaton (Illinois, Indiana, Ohio). A párt hagyományosan a vidéki és kisvárosi környékeken népszerű, míg a nagyvárosokban a liberálisabb Demokrata Pártra szokás szavazni.

A Republikánus Párt legtöbbet a Nagy-préri területén fekvő államokban kampányol, ugyanis ezen államok lakossága fehér többségű, kevés liberális nagyvárossal (ahol nehezen tudnak népszerűvé válni) (ilyen államok pl. Oklahoma, Kansas, Nebraska, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Utah stb).

Konzervatívak és moderáltak: A republikánus szavazóbázis több tucat részre bontható, de a két legnagyobb a konzervatív és a moderált. A konzervatívak hagyományosan az Egyesült Államok déli részén élnek, vallásosak, míg a moderáltak Új-Anglia területén élnek, és liberálisabbak.

Név és jelképek

A párt hagyományos jelképe az elefánt

A párt nevét a tagok az 1850-es években választották, ezáltal is kifejezve hűségüket Thomas Jefferson iránt. Jelenleg a második legrégibb, jelenleg is működő amerikai párt.

A párt beceneve, a G.O.P. Nagy Öreg Pártot jelent, és ez a név elterjedt rövidítés, sok fele használják. Ezt a rövidítést 1876-ban vezették be, de később a média nem használta, mert könnyen tévedéseket okozott. A G.O.P. betűkombinációt úgy is értelmezték, mint "God's own party", azaz "Isten saját pártja", ez is magába foglalta a republikánusok hűségét az evangéliumi kereszténységhez.

A párt hagyományos jelképe az elefánt. Azonban a 20. század során a hagyományosan republikánus államokban, mint például Ohio, vagy Indiana, a pártnak elterjedt jelképe volt a sólyom is (ez is szemben állva a Demokrata Párt jelképével, a kakassal).

A 2000-es választások után a piros szín összetartozik a Republikánus Párttal, bár hivatalosan nem fogadták el a párt színét soha.

Jelenlegi felépítés

Napjainkban a Republikánus Nemzeti Tanács a felelős a Republikánus Párt kampánytevékenységéért, illetve ők hozzák meg a párt fejlesztésével, és választási stratégiáival kapcsolatos döntéseket. Ennek a tanácsnak jelenleg Reince Priebus a vezetője. A tanács elnökét az államelnök választja ki, ha az Republikánus-jelölt volt, vagy az republikánusok állami küldöttgyűlése. A Republikánus Nemzeti Tanácsot az államelnök jelölt és kampánystábja irányítja, hoz létre alapokat, és koordinálja a választási stratégiákat. Helyi szinten is hasonlóan van felépítve a párt: a legtöbb nagyvárosban, megyében és választási körzetben vannak tagszervezetek.

Republikánus elnökök

#	Elnök	Portré	Állam	Elnökség kezdete	Elnökség vége	Hivatali idő
16	Lincoln, AbrahamAbraham Lincoln (1809–1865)		Illinois	1861. március 4.	1865. április 15.	4 év, 42 nap
18	Grant, Ulysses S.Ulysses S. Grant (1822–1885)		Illinois	1869. március 4.	1877. március 4.	8 év, 0 nap
19	Hayes, Rutherford B.Rutherford B. Hayes (1822–1893)		Ohio	1877. március 4.	1881. március 4.	4 év, 0 nap
20	Garfield, James A.James A. Garfield (1831–1881)		Ohio	1881. március 4.	1881. szeptember 19.	199 nap
21	Arthur, Chester A.Chester A. Arthur (1829–1886)		New York	1881. szeptember 19.	1885. március 4.	3 év, 166 nap
23	Harrison, BenjaminBenjamin Harrison (1833–1901)		Indiana	1889. március 4.	1893. március 4.	4 év, 0 nap
25	McKinley, WilliamWilliam McKinley (1843–1901)		Ohio	1897. március 4.	1901. szeptember 14.	4 év, 194 nap
26	Roosevelt, TheodoreTheodore Roosevelt (1858–1919)		New York	1901. szeptember 14.	1909. március 4.	7 év, 171 nap
27	Taft, William HowardWilliam Howard Taft (1857–1930)		Ohio	1909. március 4.	1913. március 4.	4 év, 0 nap
29	Harding, Warren G.Warren G. Harding (1865–1923)		Ohio	1921. március 4.	1923. augusztus 2.	2 év, 151 nap
30	Coolidge, CalvinCalvin Coolidge (1872–1933)		Massachusetts	1923. augusztus 2.	1929. március 4.	5 év, 214 nap
31	Hoover, HerbertHerbert Hoover (1874–1964)		Kalifornia	1929. március 4.	1933. március 4.	4 év, 0 nap
34	Eisenhower, Dwight D.Dwight D. Eisenhower (1890–1969)		Kansas	1953. január 20.	1961. január 20.	8 év, 0 nap
37	Nixon, RichardRichard Nixon (1913–1994)		Kalifornia	1969. január 20.	1974. augusztus 9.	5 év, 201 nap
38	Ford, GeraldGerald Ford (1913–2006)		Michigan	1974. augusztus 9.	1977. január 20.	2 év, 164 nap
40	Reagan, RonaldRonald Reagan (1911–2004)		Kalifornia	1981. január 20.	1989. január 20.	8 év, 0 nap
41	Bush, George H. W.George H. W. Bush (1924–2018)		Texas	1989. január 20.	1993. január 20.	4 év, 0 nap
43	Bush, George W.George W. Bush (született: 1946)		Texas	2001. január 20.	2009. január 20.	8 év, 0 nap
45	Trump, DonaldDonald Trump (született: 1946)		New York	2017. január 20.	2021. január 20.	4 év, 0 nap

Választási eredmények 1856 óta

Választás	Jelölt	Szavazatok	%	Elektori szavazatok	+/–	Eredmény
1856	John C. Frémont	1,342,345	33.1	114 / 296	114	Vesztes
1860	Abraham Lincoln	1,865,908	39.8	180 / 303	66	Győztes
1864	Abraham Lincoln	2,218,388	55.0	212 / 233	32	Győztes
1868	Ulysses S. Grant	3,013,421	52.7	214 / 294	2	Győztes
1872	Ulysses S. Grant	3,598,235	55.6	286 / 352	72	Győztes
1876	Rutherford B. Hayes	4,034,311	47.9	185 / 369	134	Győztes
1880	James A. Garfield	4,446,158	48.3	214 / 369	29	Győztes
1884	James G. Blaine	4,856,905	48.3	182 / 401	32	Vesztes
1888	Benjamin Harrison	5,443,892	47.8	233 / 401	51	Győztes
1892	Benjamin Harrison	5,176,108	43.0	145 / 444	88	Vesztes
1896	William McKinley	7,111,607	51.0	271 / 447	126	Győztes
1900	William McKinley	7,228,864	51.6	292 / 447	21	Győztes
1904	Theodore Roosevelt	7,630,457	56.4	336 / 476	44	Győztes
1908	William Howard Taft	7,678,395	51.6	321 / 483	15	Győztes
1912	William Howard Taft	3,486,242	23.2	8 / 531	313	Vesztes
1916	Charles E. Hughes	8,548,728	46.1	254 / 531	246	Vesztes
1920	Warren G. Harding	16,144,093	60.3	404 / 531	150	Győztes
1924	Calvin Coolidge	15,723,789	54.0	382 / 531	22	Győztes
1928	Herbert Hoover	21,427,123	58.2	444 / 531	62	Győztes
1932	Herbert Hoover	15,761,254	39.7	59 / 531	385	Vesztes
1936	Alf Landon	16,679,543	36.5	8 / 531	51	Vesztes
1940	Wendell Willkie	22,347,744	44.8	82 / 531	74	Vesztes
1944	Thomas E. Dewey	22,017,929	45.9	99 / 531	17	Vesztes
1948	Thomas E. Dewey	21,991,292	45.1	189 / 531	90	Vesztes
1952	Dwight D. Eisenhower	34,075,529	55.2	442 / 531	253	Győztes
1956	Dwight D. Eisenhower	35,579,180	57.4	457 / 531	15	Győztes
1960	Richard Nixon	34,108,157	49.6	219 / 537	238	Vesztes
1964	Barry Goldwater	27,175,754	38.5	52 / 538	167	Vesztes
1968	Richard Nixon	31,783,783	43.4	301 / 538	249	Győztes
1972	Richard Nixon	47,168,710	60.7	520 / 538	219	Győztes
1976	Gerald Ford	38,148,634	48.0	240 / 538	280	Vesztes
1980	Ronald Reagan	43,903,230	50.7	489 / 538	249	Győztes
1984	Ronald Reagan	54,455,472	58.8	525 / 538	36	Győztes
1988	George H. W. Bush	48,886,097	53.4	426 / 538	99	Győztes
1992	George H. W. Bush	39,104,550	37.4	168 / 538	258	Vesztes
1996	Bob Dole	39,197,469	40.7	159 / 538	9	Vesztes
2000	George W. Bush	50,456,002	47.9	271 / 538	112	Győztes
2004	George W. Bush	62,040,610	50.7	286 / 538	15	Győztes
2008	John McCain	59,948,323	45.7	173 / 538	113	Vesztes
2012	Mitt Romney	60,933,500	47.2	206 / 538	33	Vesztes
2016	Donald Trump	62,984,825	46.1	304 / 538	98	Győztes
2020	Donald Trump	74,216,747	46.9	232 / 538	72	Vesztes

Külföldi párt kapcsolatok

A Republikánus Párt tartja a kapcsolatot a Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában csoporttal.

Kapcsolódó szócikkek

• Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)

Irodalom

• Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)