Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-34-1

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Vaskapu-szoros a Kárpát-medence fő kifolyása a világtenger felé
A Vaskapu-szoros a Kárpát-medence
fő kifolyása a világtenger felé
A Vaskapu-szoros egy részlete
A Vaskapu-szoros egy részlete

A Vaskapu-szoros (románul: Porţile de Fier, szerbül Đerdapska klisura) a Duna folyami szurdokvölgye a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének kifolyása a világtenger felé, két kisebb vízgyűjtőt a Szurdok-szoros (Zsil folyó) és a tengerszint felett 352–360 méter magasan kialakult Vöröstoronyi-szoros (Olt) csapol meg. A Vaskapu a miocén és pliocén korban létezett Pannon-tenger feltöltődésével párhuzamosan jött létre, és tulajdonképpen szurdokok több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszere (Galambóci-szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy- és Kis-Kazán-szoros, Sip-szurdok). Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén Vaskapu jelentésű.

Az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától a Kárpát-medence és a Balkán északi részének természetes határa volt. A hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34-ben a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, hogy a hajókat állatok vontathassák át a zúgókon. A római építmények elpusztulása után a középkorban a Vaskapu alig volt hajózható.

A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, a terveket pedig Vásárhelyi Pál készítette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban folytatták. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. Ma rajta vezet végig a Rajna–Majna–Duna-csatornával az Északi-tengertől a Fekete-tengerig kiépített állandó vízi út.

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy