Ugrás a tartalomhoz

Szóma (ital)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szóma egy szanszkrit szó (सोम) annak a szertartási italnak a jelölésére, amelyet a Védák szerint széles körben használtak.[1] Hasonlóan a görögök ambróziájához, a hindu mitológiában is az istenek itala, amely halhatatlanságot biztosít nekik. A zoroasztrizmusban haoma (wd) (vagy haóma) néven szerepel.[2]

A szóma valamilyen a hegyekben élő, ismeretlen növény vagy gombaféle nedvéből készült, amelyet a papok felhasználták a szertartásokon és felajánlottak áldozatul. A pszichotrop növényt a papok összezúzták és a nedvét egy szűrőn keresztül tejjel és vízzel töltött kádakba csorgatták,[2] majd felajánlva az isteneknek, megitták a folyadékot. Erős hallucinogén hatása lehetett. Az ital pontos receptjét csak a papok ismerték, melyet szájhagyomány során adtak tovább.

"Akárha szél sodorna, az ital felemel magával. Hát nem szómát ittam?
Egyik szárnyam az égben, a másik a földet sepri. Hát nem szómát ittam?
Óriás vagyok, óriás! Felhők közé repülök. Hát nem szómát ittam?"[3]

A Rigvédában Indra isten itala, aki hatalmas mennyiséget iszik belőle, mielőtt megtámadja Vritra démont. [1]

"Indra, sárkánykígyó-ölő, szóma-italt nálunk igyék, találjon benne új erőt, az új hőstettre készülő."[4]

A klasszikus hindu vallásban a Szómát azonosítják a Holddal.[1] A puránák mitológiájában a hold-istenség.

Haóma

[szerkesztés]

A szóma-kultusz párhuzamba állítható az iráni haóma-kultusszal, és valószínűleg egy közös indoeurópai vallásra utal.[1] Perzsiában a haoma növény, amelynek azonos nevű kipréselt leve hatásos élénkítőszer. Nem tudni milyen helyet foglalt el az ősi hagyományban. A zoroasztriánusok által használt haómát egy ephedrinfélével azonosították, valószínűleg az Ephedra procera-nak felelt meg.[5] Leve hallucinogén hatású, ezért azt tartották, különösen ösztönzően hat a harcosokra és a költőkre. A vallási szertartásokon is felhasználták a növény nedvét, mert hitük szerint ez az ital segíti a hívőket, hogy tisztábban lássák a vallás igazságait, és a papokat fogékonyabbá teszi az isteni kinyilatkoztatás iránt.[1] A szertartásokból itt is kifejlődött egy azonos nevű istenség alakja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Larousse: Mitológiai enciklopédia
  2. a b John R. Hinnels: Perzsa mitológia
  3. Rigvéda X:119
  4. Rigvéda IX:113
  5. Falk, Harry (1989). "Soma I and II". Bulletin of the School of Oriental and African Studies (BSOAS). London

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy